Körvonalazódik a görög pénzek helyzete

Döntés születhet a Görögországnak szánt mentőcsomag következő, nyár óta esedékes részletének kifizetéséről.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, a Eurogroup elnöke a találkozó előtt úgy nyilatkozott, bízik, de nem biztos abban, hogy sikerül megállapodásra jutni a görög pénzek kifizetéséről. Megerősítette: a tanácskozáson szó esik arról, hogy az eurózóna országai az eredeti ütemtervhez képest két év haladékot adnának Görögországnak, hogy államadósságát a hazai össztermék 120 százalékára csökkentse, amit a találkozón szintén részt vevő Nemzetközi Valutaalap egyelőre ellenezni látszik.

„Görögország teljesít”

A Eurogroup múlt heti rendes találkozóját követően jelentették be, hogy a Görögországnak folyósítandó összeg kifizetéséről egyelőre nem született döntés, kiderült ugyanakkor, hogy az eurózóna mérlegeli, hogy Athénnak 2020 helyett 2022-ig kelljen teljesítenie azt a kitűzött célt, hogy államadósságát a GDP 120 százalékára mérsékelje a következő években várhatóan 190 százalék köré emelkedő szintről. Az is nyilvánosságra került, hogy az IMF ezzel nem ért egyet, és ragaszkodna a 2020-as céldátumhoz.

A görögök többsége szerint országuknak az euróövezeten belül a helye, de nem tetszik nekik, ahogy kormányuk kezeli az adósságválságot.

A görögországi helyzetről bővebben ide kattintva olvashat.

„Világos, hogy Görögország teljesít. A részletekről még meg kell állapodnunk, de jó esélyt látok arra, hogy ma este közös megoldást tudunk találni, igaz ebben nem vagyok teljesen biztos” – fejtette ki véleményét Jean-Claude Juncker. A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble szerint a pénzügyminisztereknek nincs vitájuk az IMF-fel, a nemzetközi szervezet egyszerűen más feltételeket fogalmaz meg a fenntarthatósággal kapcsolatban.

Olli Rehn reménykedik

„Az IMF nemzetközileg nagyra becsült, bizalomnak örvendő intézmény, ezért kértük arra, hogy vegyen részt a folyamatban” – nyilatkozott Schäuble. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója a tanácskozásra tartva „nagyon konstruktív” munkát ígért a megegyezés érdekében.

Olli Rehn reményét fejezte ki, hogy a kedd esti találkozón megszületnek azok a döntések, amelyekkel Görögország államadóssága fenntarthatóvá válik. „Kulcsfontosságú, hogy hiteles intézkedések szülessenek Görögország államadósságának fenntarthatósága érdekében, ugyanakkor készen kell állnunk, hogy a jövőbeli fejlemények, események fényében újabb intézkedésekre szánjuk el magunkat. Mindez persze attól függ, hogy a következő években Görögország teljes mértékben végrehajtja-e a reformokat tartalmazó programot” – vélekedett az unió gazdasági és monetáris ügyekért, valamint az euróért felelős alelnöke. Kifejtette továbbá: szerinte a hellén állam megmutatta, hogy komolyan veszi a feladatot, és ideje eloszlatni az országot és így az egész eurózónát körüllengő bizonytalanságot.

Egy, a múlt héten kiszivárgott uniós jelentés szerint ha Görögország két év haladékot kap arra, hogy államadósságát a kívánt szintre csökkentse, az mintegy 33 milliárd euróval drágítaná meg a dél-európai ország megmentését. A pénz forrását egyelőre még nem sikerült megtalálni, a tagállamok pedig vonakodnak attól, hogy az állami hitelek egy részét leírják, ami gyakorlatilag az államcsőddel lenne egyenértékű. A múlt heti rendes Eurogroup-tanácskozás után jelentették be, hogy Görögország finanszírozási kérdéseinek rendezésére ezen a héten kedden rendkívüli Eurogroup-találkozót tartanak.