A túlköltekezés nem vezet automatikusan a növekedés gyorsulásához, viszont fokozza az állam eladósodottságát, azaz súlyos terheket rak a gazdaságra. Ilyen módon lassítja a gazdasági növekedést és rontja az ország versenyképességét – hívja fel a figyelmet a cikkben az ÁSZ elnöke, egyben a Költségvetési Tanács tagja. Domokos László úgy fogalmaz: a gazdasági növekedés lelassulásán kesergők éppen azt felejtik el, hogy most ebben a második fázisban van az ország, amikor fizetni kell a korábbi túlköltekezés árát.
Elsődleges prioritás
Az államháztartás központi alrendszerének adóssága 2006 januárjától 2011 végéig 64,2 százalékkal nőtt. Az államadósság csökkentése elsődleges gazdaságpolitikai prioritássá vált, hiszen e nélkül az ország nem kerülheti el az adósságspirált. A költségvetési hiányt 3 százalék alatt kell tartani, miközben az államadósság finanszírozásával kapcsolatos kiadások a GDP 4 százalékát teszik ki. A költségvetési költekezés tehát nem lesz a gazdasági növekedés motorja, és komolyan tenni kell azért, hogy a költségvetési szigor ne legyen a gazdaság fékje sem – mutat rá az ÁSZ elnöke.
Hatékonyan kell költeni
Domokos László kiemeli: a költségvetés mennyiségi jellemzői helyett a közpénzügyek minőségi jellemzőit kell előtérbe helyezni, az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, a rugalmasságot, az eredményességet és a hatékonyságot. Ha a költségvetés nem tud sokat költeni, akkor legalább jól, azaz eredményesen és hatékonyan költsön – fogalmaz.
A 2011. évi zárszámadás kapcsán az ÁSZ megállapította, hogy a kormány kézben tartotta a költségvetést. Ebben az évben félévkor és háromnegyed évkor is azt állapították meg, hogy a hiány a GDP 3 százaléka alatt tartható, ha az évközi kiigazító intézkedéseket a kormány maradéktalanul végrehajtja és az országvédelmi alapot nem használja fel. Van javulás a költségvetési szervek szintjén is – ismerteti az ÁSZ elnöke.
Kiemeli ugyanakkor azt is, hogy ezeket az eredményeket csak nagy erőfeszítések árán lehetett elérni, a kormány többször kényszerült zárolásokra, illetve a költségvetési törvény módosítására. Mindez nagyfokú bizonytalanságot, tervszerűtlenséget vitt a költségvetési gazdálkodásba.
