Az államnak hatékonyan kell költenie

Domokos László szerint a hatékonyság növelése teszi lehetővé az erőforrások szűküléséhez való alkalmazkodást.

WL
2012. 12. 12. 15:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A túlköltekezés nem vezet automatikusan a növekedés gyorsulásához, viszont fokozza az állam eladósodottságát, azaz súlyos terheket rak a gazdaságra. Ilyen módon lassítja a gazdasági növekedést és rontja az ország versenyképességét – hívja fel a figyelmet a cikkben az ÁSZ elnöke, egyben a Költségvetési Tanács tagja. Domokos László úgy fogalmaz: a gazdasági növekedés lelassulásán kesergők éppen azt felejtik el, hogy most ebben a második fázisban van az ország, amikor fizetni kell a korábbi túlköltekezés árát.

Elsődleges prioritás

Az államháztartás központi alrendszerének adóssága 2006 januárjától 2011 végéig 64,2 százalékkal nőtt. Az államadósság csökkentése elsődleges gazdaságpolitikai prioritássá vált, hiszen e nélkül az ország nem kerülheti el az adósságspirált. A költségvetési hiányt 3 százalék alatt kell tartani, miközben az államadósság finanszírozásával kapcsolatos kiadások a GDP 4 százalékát teszik ki. A költségvetési költekezés tehát nem lesz a gazdasági növekedés motorja, és komolyan tenni kell azért, hogy a költségvetési szigor ne legyen a gazdaság fékje sem – mutat rá az ÁSZ elnöke.

Hatékonyan kell költeni

Domokos László kiemeli: a költségvetés mennyiségi jellemzői helyett a közpénzügyek minőségi jellemzőit kell előtérbe helyezni, az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, a rugalmasságot, az eredményességet és a hatékonyságot. Ha a költségvetés nem tud sokat költeni, akkor legalább jól, azaz eredményesen és hatékonyan költsön – fogalmaz.

A 2011. évi zárszámadás kapcsán az ÁSZ megállapította, hogy a kormány kézben tartotta a költségvetést. Ebben az évben félévkor és háromnegyed évkor is azt állapították meg, hogy a hiány a GDP 3 százaléka alatt tartható, ha az évközi kiigazító intézkedéseket a kormány maradéktalanul végrehajtja és az országvédelmi alapot nem használja fel. Van javulás a költségvetési szervek szintjén is – ismerteti az ÁSZ elnöke.

Kiemeli ugyanakkor azt is, hogy ezeket az eredményeket csak nagy erőfeszítések árán lehetett elérni, a kormány többször kényszerült zárolásokra, illetve a költségvetési törvény módosítására. Mindez nagyfokú bizonytalanságot, tervszerűtlenséget vitt a költségvetési gazdálkodásba.

A tartalék nagysága

Domokos László szerint a költségvetési gazdálkodás megfelelő tartalékok képzésével lehet egyszerre rugalmas és kiszámítható. A 2012. évi költségvetésben 520 milliárd forint tartalék állt rendelkezésre, ami jelentősen megkönnyítette az alkalmazkodást. A 2013. évi költségvetési törvény tervezetében nem volt ekkora tartalék. A Költségvetési Tanács javaslata alapján emelte meg a kormány 50 milliárd forinttal az országvédelmi alap eredetileg 50 milliárd forintos előirányzatát. Magasabb tartalék esetén könnyebb lett volna az Európai Bizottság elvárásait teljesíteni – fogalmaz az ÁSZ elnöke.

Domokos László kifejti: szükség lenne minden költségvetési fejezetben legalább a főösszeg 2 százalékának megfelelő tartalékra. Így az évközi kiigazításokat a tartalékok terhére lehetne végrehajtani, és ha kedvezően alakul a helyzet, a tartalékok terhére akár növelni is lehetne a kiadásokat.

Az ÁSZ elnöke kitér arra is: megtakarítást valójában nem az előirányzatok mérséklésével lehet elérni, hanem hatékonyabb gazdálkodással.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.