Hódító útra indulhat a kék kenyér

A mezőgazdasági termelés fokozására és az állam által is irányított agrárkereskedelemre van szükség a hazai agrárgazdaság élénkítéséhez.

A kereskedők letörik az árakat

Wachal Kálmán, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földművelésügyi igazgatója szerint az elmúlt évtized agrárkereskedelme arról szólt, hogy azt nem kell irányítani és befolyásolni, hiszen a kereslet–kínálat majd kialakítja az agrárium struktúráját. Véleménye szerint ennek köszönhető az is, hogy jelenleg a túl- és a hiánytermelés alakítja az átvételi árakat. E rossz gazdasági folyamatok a magyar termelői társadalom leépüléséhez vezethetnek, melynek következménye a hazai termékek árainak kimagasló növekedése. A magyar gazdák nagy része a piac mozgását nem látja, így a kereskedők az árakat saját hasznukra, tetszés szerint alakíthatják ki. Ezzel a termelők is tisztában vannak, s védekezési reakciójuk azt eredményezi, hogy a külföldről érkező kereskedőknek terményeiket azonnali fizetés mellett, számla nélkül értékesítik, ami a magyar állam bevételét csökkenti. Az egyenes utat választók pedig ki vannak téve az árletörő kereskedőknek – mondta Wachal Kálmán.

Kereskedőházak kellenek

Wachal az egyik megoldási útnak a kereskedőház intézményét látja. „A fejlett országok vállalati és iparági esettanulmányai a 80-as évektől egyértelműen kimutatták, hogy a globális versenyben a cégek sikeressége és versenyképessége egyre inkább lokális üzleti környezetük minőségétől függ” – mondta a földművelésügyi igazgató. „A kereskedőház nem egy »gyorsan múló divat«, hanem egyike a globális verseny kihívásaira adott sikeres válaszoknak. A megoldás tehát olyan kereskedőház-láncolat kiépítése országos szinten, ahol a kereskedés tisztességes haszon mentén folyik, a gazdatársadalom és a magyar gazdaság hasznára” – tette hozzá. Mindemellett a szakember szerint állami szinten irányítottá kell tenni az agrártermékek kereskedelmét. „Kellő mélységű piackutatást követően a magyar termékek termeltetését hazai és külföldi igényekhez mérten kell megtervezni, mint ahogy az néhány évtizeddel ezelőtt is történt. Ebből az következik, hogy magát a termelést is valamilyen szinten irányítottá kell tenni, nem elfelejtve, hogy a megye adottságának megfelelő tájjellegű termékeknek kell megtalálni a piacát” – magyarázta az igazgató.

„Beszállítói stratégiánk szerves részeként, folyamatosan keressük azokat a helyi, jó minőségű termékeket gyártó, magyar kis- és középvállalkozásokat, akikkel hosszú távú, stabil partnerségi viszonyt alakíthatunk ki” – mondta el Eötvös Barbara, a Tesco-Global Áruházak Zrt. vállalati kapcsolatok menedzsere. „Mint a Magyar Gasztro Térkép Klaszter alapító tagja, bízunk benne, hogy a megkezdett fórumsorozat lehetőséget biztosít arra, hogy az adott térség kisvállalkozóinak bemutathassuk erőfeszítéseinket, valamint ők is megismerhessék a vállalatunk által kínált lehetőségeket” – tette hozzá Eötvös Barbara.

Innováció kell

Az agrárinnovációban lát új kitörési lehetőséget Prokisch József, a Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter elnöke. „Az ipar és a befektetők nagyon keresik az eredményes innovációt, az innovátorok keresik a befektetőt” – mondta el Prokisch József. „Az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter célja, hogy az élelmiszeriparban új innovációs eredmények jöjjenek létre, amelyek a befektetők, a gyártók számára piaci előnyt jelentenek, új piacokat nyitnak meg. A klaszter eszközei az innováció szolgálatában az egyetem kutatási háttere mellett az Innovatív I-bolt és az I-klub” – tette hozzá az elnök. A Debreceni Egyetem berkein belül működő I-bolt célja, hogy az új és klinikai kísérletekkel kifejlesztett élelmiszer-ipari termékeket egy adott célközönség kipróbálhassa, értékelhesse és megvásárolhassa. A tudomány és a hagyomány ötvözetével előállított, klinikailag tesztelt termékek az egészségesebb étrendre és életmódra való áttérést, a betegségek megelőzését és a könnyebb felgyógyulást hivatottak segíteni. „Az egyetemi fejlesztési potenciált kihasználva olyan élelmiszereket fejlesztünk, amelyek fogyasztása egy megfelelő étrend és életmód részeként igazoltan hozzájárul egészségünk megőrzéséhez” – egészítette ki Prokisch.

Az I-bolt mellett egy I-klub is működik, melynek feladata a diákok és az érdeklődő emberek számára olyan közösségi helyet teremteni, ahol előadások, beszélgetések keretében ismerkedhetnek az egyetem innovációs eredményeivel, hallgathatnak előadásokat, beszélgethetnek a meghívott előadókkal és tesztelhetik, vásárolhatják az egyetemi fejlesztések ehető eredményeit. Az idelátogató vendégek megkóstolhatnak házi, adalékanyag-mentes fagylaltot, joghurtot, sajtot, helyben őrölhetik meg a búzát lisztté és vihetik haza, de ehetnek a helyben sütött kék kenyérből is, vagy megtanulhatják, hogyan lehet a lazacolajjal javítani a hangulatunkon, hogyan előzhetik meg a herpesz kialakulását, de vehetnek gluténmentes ciroklisztet is.

A Magyar élelmiszer-ipari és beszállítói fórum és konferencia második állomása a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrumának együttműködésével valósulhatott meg.