Hódító útra indulhat a kék kenyér

A mezőgazdasági termelés fokozására és az állam által is irányított agrárkereskedelemre van szükség a hazai agrárgazdaság élénkítéséhez.

Hónapról hónapra kevesebb vágóállat, fogytán lévő magyar burgonya, 75 százalékban külföldi alapanyagból készült húsipari töltelékes áru, növekvő munkanélküliség és kevés adófizető – ezekre a problémákra hívta fel a figyelmet Orsolyák Zoltán, a Magyar Gasztro Térkép Klaszter elnöke, ismertetve a jelenlegi hazai agrárpiaci és élelmiszer-ipari helyzetet a második alkalommal megrendezésre kerülő Magyar élelmiszer-ipari és beszállítói fórumon és konferencián Debrecenben.

Irány a hazai

Az eseményről kiadott közlemény szerint úgy fogalmazott, hogy „a klaszter elsődleges célja az, hogy a hazai termékek iránti keresletet növelje, segítse a piaci szereplők egymásra találását, s hozzájáruljon a hazai gazdaság élénkítéséhez”. „A gazdaságélénkítés ezen a piacon csak a mezőgazdasági termelés fokozása mellett képzelhető el, illetve ha minden szereplő belátja azt, hogy saját és környezete érdeke, hogy piaci környezetéből vásároljon terméket, vegyen igénybe szolgáltatást, ezzel megteremtve az egészséges piaci körforgást. E munkában közös feladatunk, hogy a termelőknek segítsünk kereskedőpartnert találni, aki korrekt áron tudja felvásárolni a megtermelt javakat, ugyanakkor fel kell hívnunk az őstermelők figyelmét arra, hogy ahhoz, hogy értékesíteni tudják termékeiket, árképzésükben kompromisszumokra van szükség, azaz ne legyen drágább az általuk előállított termék egy magyar kereskedőjénél” – magyarázta Orsolyák.

„A 145 éves múltra visszatekintő debreceni agrár-felsőoktatás, a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma alapfeladatának tekinti a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztését, nemzetközi versenyképességének növelését” – mondta Nagy János, a centrum elnöke. „A centrum katalizátora kíván lenni a fenntartható fejlődésnek. Szervezeti egységeit úgy fejleszti, hogy a mezőgazdasági termelés az élelmiszer-feldolgozás és -előállítás fejlesztésében aktívan és hatékonyan tudjon közreműködni. Meggyőződésünk, hogy a magyar agrárium mindig is alappillére lesz a magyar gazdaságnak, és ebben különösen kiemelt szerepe van a minőségi élelmiszer-termelésnek és -előállításnak. A minőségi termelés csak a termékpályákban való gondolkodáson keresztül lehetséges” – tette hozzá a professzor.

A kereskedők letörik az árakat

Wachal Kálmán, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földművelésügyi igazgatója szerint az elmúlt évtized agrárkereskedelme arról szólt, hogy azt nem kell irányítani és befolyásolni, hiszen a kereslet–kínálat majd kialakítja az agrárium struktúráját. Véleménye szerint ennek köszönhető az is, hogy jelenleg a túl- és a hiánytermelés alakítja az átvételi árakat. E rossz gazdasági folyamatok a magyar termelői társadalom leépüléséhez vezethetnek, melynek következménye a hazai termékek árainak kimagasló növekedése. A magyar gazdák nagy része a piac mozgását nem látja, így a kereskedők az árakat saját hasznukra, tetszés szerint alakíthatják ki. Ezzel a termelők is tisztában vannak, s védekezési reakciójuk azt eredményezi, hogy a külföldről érkező kereskedőknek terményeiket azonnali fizetés mellett, számla nélkül értékesítik, ami a magyar állam bevételét csökkenti. Az egyenes utat választók pedig ki vannak téve az árletörő kereskedőknek – mondta Wachal Kálmán.

Kereskedőházak kellenek

Wachal az egyik megoldási útnak a kereskedőház intézményét látja. „A fejlett országok vállalati és iparági esettanulmányai a 80-as évektől egyértelműen kimutatták, hogy a globális versenyben a cégek sikeressége és versenyképessége egyre inkább lokális üzleti környezetük minőségétől függ” – mondta a földművelésügyi igazgató. „A kereskedőház nem egy »gyorsan múló divat«, hanem egyike a globális verseny kihívásaira adott sikeres válaszoknak. A megoldás tehát olyan kereskedőház-láncolat kiépítése országos szinten, ahol a kereskedés tisztességes haszon mentén folyik, a gazdatársadalom és a magyar gazdaság hasznára” – tette hozzá. Mindemellett a szakember szerint állami szinten irányítottá kell tenni az agrártermékek kereskedelmét. „Kellő mélységű piackutatást követően a magyar termékek termeltetését hazai és külföldi igényekhez mérten kell megtervezni, mint ahogy az néhány évtizeddel ezelőtt is történt. Ebből az következik, hogy magát a termelést is valamilyen szinten irányítottá kell tenni, nem elfelejtve, hogy a megye adottságának megfelelő tájjellegű termékeknek kell megtalálni a piacát” – magyarázta az igazgató.

„Beszállítói stratégiánk szerves részeként, folyamatosan keressük azokat a helyi, jó minőségű termékeket gyártó, magyar kis- és középvállalkozásokat, akikkel hosszú távú, stabil partnerségi viszonyt alakíthatunk ki” – mondta el Eötvös Barbara, a Tesco-Global Áruházak Zrt. vállalati kapcsolatok menedzsere. „Mint a Magyar Gasztro Térkép Klaszter alapító tagja, bízunk benne, hogy a megkezdett fórumsorozat lehetőséget biztosít arra, hogy az adott térség kisvállalkozóinak bemutathassuk erőfeszítéseinket, valamint ők is megismerhessék a vállalatunk által kínált lehetőségeket” – tette hozzá Eötvös Barbara.

Innováció kell

Az agrárinnovációban lát új kitörési lehetőséget Prokisch József, a Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter elnöke. „Az ipar és a befektetők nagyon keresik az eredményes innovációt, az innovátorok keresik a befektetőt” – mondta el Prokisch József. „Az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter célja, hogy az élelmiszeriparban új innovációs eredmények jöjjenek létre, amelyek a befektetők, a gyártók számára piaci előnyt jelentenek, új piacokat nyitnak meg. A klaszter eszközei az innováció szolgálatában az egyetem kutatási háttere mellett az Innovatív I-bolt és az I-klub” – tette hozzá az elnök. A Debreceni Egyetem berkein belül működő I-bolt célja, hogy az új és klinikai kísérletekkel kifejlesztett élelmiszer-ipari termékeket egy adott célközönség kipróbálhassa, értékelhesse és megvásárolhassa. A tudomány és a hagyomány ötvözetével előállított, klinikailag tesztelt termékek az egészségesebb étrendre és életmódra való áttérést, a betegségek megelőzését és a könnyebb felgyógyulást hivatottak segíteni. „Az egyetemi fejlesztési potenciált kihasználva olyan élelmiszereket fejlesztünk, amelyek fogyasztása egy megfelelő étrend és életmód részeként igazoltan hozzájárul egészségünk megőrzéséhez” – egészítette ki Prokisch.

Az I-bolt mellett egy I-klub is működik, melynek feladata a diákok és az érdeklődő emberek számára olyan közösségi helyet teremteni, ahol előadások, beszélgetések keretében ismerkedhetnek az egyetem innovációs eredményeivel, hallgathatnak előadásokat, beszélgethetnek a meghívott előadókkal és tesztelhetik, vásárolhatják az egyetemi fejlesztések ehető eredményeit. Az idelátogató vendégek megkóstolhatnak házi, adalékanyag-mentes fagylaltot, joghurtot, sajtot, helyben őrölhetik meg a búzát lisztté és vihetik haza, de ehetnek a helyben sütött kék kenyérből is, vagy megtanulhatják, hogyan lehet a lazacolajjal javítani a hangulatunkon, hogyan előzhetik meg a herpesz kialakulását, de vehetnek gluténmentes ciroklisztet is.

A Magyar élelmiszer-ipari és beszállítói fórum és konferencia második állomása a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrumának együttműködésével valósulhatott meg.