A helyettes államtitkár a Világgazdaság napilap által szervezett konferencián kifejtette: annak érdekében, hogy 2015 végéig az összes pályázati pénz lehívható legyen, egy 10 százalékos úgynevezett túlvállalási, tartalék pályázati összeget – keretet – is meghirdet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A lépés indoklása az, hogy a nyertes pályázók, azaz a kedvezményezettek közel 10 százaléka nem tudja befejezni a projektet, így a kifizetés meghiúsul.
A pályázók nem jutnak banki hitelhez
A minisztériumi vezető véleménye szerint reális esélye van annak, hogy a teljes, 8200 milliárd forint lehívható lesz 2015 végéig. Már jelenleg is közel 600 milliárd forint összegű esedékes számla nem érkezett be a rendszerbe, aminek az az oka, hogy a vállalkozások nem jutnak banki forrásokhoz – közölte Csepreghy. Hozzátette: a banki finanszírozás lényegében megszűnt, vagy a magas kamat miatt a pályázók nem képesek ilyen forrást igénybe venni, fogalmazott. (A projekteknél az EU-s forrás 85 százalék, a saját erő pedig 15 százalék, a lehívható összeg határideje 2013. december 31. plusz két év.)
A finanszírozási nehézségeinek oldására, a kifizetések gyorsítására jött létre az a 30 milliárd forintos kormányzati önerőalap, amely a közcélú kedvezményezetteket kívánja segíteni – magyarázta a helyettes államtitkár. Elsősorban önkormányzatok, kórházak, iskolák kerülhetnek ebbe a körbe. Eddig ezer igénylés érkezett be az NFÜ-höz, 298 esetben már döntés született, amelynek pénzügyi hatása 6,5 milliárd forint – jelezte Csepreghy Nándor. (Az NFÜ később azt közölte, hogy ezek a döntések összesen több mint 34 milliárd forint kifizetést generálnak a projektekben, az uniós támogatással együtt.)
Essősy Zsombor, a Magyar Fejlesztési Intézet Zrt. vezérigazgatója figyelmeztetett: ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, nincs realitása annak, hogy Magyarország le tudja hívni a még rendelkezésre álló 5000 milliárd forint összegű EU-forrást. Hozzátette: 2010–12 között, azaz három év során évente 1000-1000 milliárdot sikerült lehívni, tehát a 2013–15 közötti három évben évente 1700-1700 milliárdra kellene felgyorsítani a lehívási tempót, ami nem tűnik reálisnak. „Ha az EU-s források lebonyolításában közreműködő állami intézményekben további milliárdokat vagy tízmilliárdokat kell költeni a humánerőforrások bővítésére, akkor sem szabad habozni, hiszen ennek többszöröse úszhat el, ha kihasználatlan keret marad benn az EU-s kasszában” – fogalmazott Essősy Zsombor.
Egyedülálló teljesítményre készül Magyarország
Ismert, Csepreghy szerdán az LMP-s Vágó Gábor kérdésére azt közölte: a kormányváltás előtti időszakban hetente átlag 5,5 milliárd forintot fizettek ki, 2010 és a mostani időszak között ez a szám 20 milliárd forint hetente.
Az uniós programozási periódus 2015. végi tényleges zárásáig minden rendelkezésre álló forrást képes lesz lehívni Magyarország, ami az EU-ban egyedülálló teljesítmény lenne – közölte korábban Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. 2014-től az uniós források felét gazdaságfejlesztésre kell fordítani, mondta Cséfalvay Zoltán egy budapesti konferencián. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a most befejeződő hétéves ciklusban az EU-s támogatások csupán 16 százaléka került a kis- és középvállalkozókhoz.
