A térség közlekedésének fejlesztése összefügg azzal a kormányzati döntéssel, mely Kecskemétet és annak környékét kiemelt járműipari központként határozta meg. Hangsúlyozta: a fejlesztés legfontosabb célja az, hogy a város 50-60 kilométeres sugarú térsége részesüljön abból a gazdasági fejlődésből, amely a Bács-Kiskun megyei városban megvalósul.
A településen létesülő új munkahelyek teszik szükségessé azt, hogy az egyre növekvő számú munkavállaló számára a mobilitást biztosítani lehessen a térségben – fogalmazott Zombor Gábor polgármester. Emlékeztetett arra, hogy az intermodális (gyalogos-, közúti és vasúti forgalmat is lebonyolító) pályaudvar kialakítását, valamint az ahhoz kapcsolódó közösségi közlekedés fejlesztését a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította. A tervek elkészítésére, valamint az engedélyeztetési eljárásokra a város 1,5 milliárd forintot nyert.
Ismertette: a fejlesztést előkészítő tanulmány kibővítésére újabb 120 millió forintot nyert a város, melyből elsősorban annak a felmérése és tervezése készül el, hogy milyen kötöttpályás közlekedési formát lehetne gazdaságosan kidolgozni, megvalósítani és működtetni Kecskeméten.
Püski Ottó, a tervezést, a felméréseket és a vizsgálatokat végző Utiber Kft. tervezőmérnöke elmondta, hogy Kecskeméten és térségében három nagy közlekedési tanulmány előkészítése folyik: a belvárosi forgalom javítása, a térségi közlekedés javítása mellett az elővárosi közlekedés fejlesztése érdekében.
Március végére kell a végleges magvalósíthatósági tanulmányt leszállítanunk – tette hozzá a tervezőmérnök.
Beszámolt arról, hogy az elővárosi közlekedés javítása az 52-es út Soltig terjedő szakaszának a felújítását és négy forgalmi sávúra történő szélesítését, a Kecskemétet Tiszakécskén keresztül Szolnokkal összekötő vasútvonal fejlesztését, valamint a városon belül a déli iparterület alternatív elérését jelenti.
