A minisztérium közlése szerint állami és magántulajdonú vállalatok pályázhatnak hírközlő eszköz és rendszer útján való sportfogadás, kártyajáték és kaszinójáték szervezésére. Az engedélyek, illetve koncessziós jogok kiadásáról a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dönt. Az engedélyek és koncessziós szerződések legfeljebb öt évre szólhatnak, és számuk nincs korlátozva. A 2013. évi költségvetési törvényre vonatkozó módosító javaslat értelmében a 2013. évi koncessziós díj a teljes évre vetítve játéktípusonként 100 millió forint.
A netes szerencsejátékot szervező magántársaságok a koncessziós díj mellett kötelesek lesznek játékadó és felügyeleti díj megfizetésére. A játékadó a tiszta játékbevétel – a tárgyidőszakban befizetett tétek és kifizetett nyeremények különbözete – 20 százaléka, amelyet a társaságoknak kéthetente elkészített bevallás mellett kéthetente kell teljesíteniük. A szerencsejáték-felügyeleti díj mértéke 2,5 százalék, de legalább 100 ezer, legfeljebb 50 millió forint. Ebből a társaság 25 százalék kedvezményt kap, amennyiben Magyarországon – a felügyeleti tevékenységet megkönnyítő – másodlagos adattárolós szervert helyez el.
Többletbevételre számítanak
A kormány a 2012 őszén bejelentett költségvetési egyenlegjavító intézkedésekkel kapcsolatban 10 milliárd forint többletbevételt jelzett 2013-ra a netes szerencsejáték új szabályozása révén. A törvénytervezet egyben egyértelművé teszi, hogy a játékosoknak a legális távszerencsejátékból származó jövedelme mentesül a személyi jövedelemadó hatálya alól.
A koncessziós pályázatokon csak olyan nem állami vagy többségi állami tulajdonban álló szervezők indulhatnak, amelyek jegyzett tőkéje legalább 200 millió forint.
A kormány által benyújtott tervezet értelmében a NAV határozata alapján a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közreműködésével az illegális szerencsejáték-szervezéshez kapcsolódó elektronikusadat-hozzáférése 90 napra korlátozható, amely ismételten is elrendelhető. A blokkolási kötelezettségnek nem eleget tevő hírközlési szolgáltatók 100 ezer és 500 ezer forint közötti, ismételten is kiszabható bírsággal sújthatók.
Egyeztetésre küldik
Az Európai Unió úgynevezett műszaki notifikációs eljárása során a tagállamok a termékek és információs társadalommal összefüggő szolgáltatások műszaki szabályozását, illetve a standardokat egyeztetik. Így a tagállam a törvénytervezetet egyeztetésre küldi el, majd három hónap áll az Európai Bizottság, illetve az egyes tagállamok rendelkezésére, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg a jogszabálytervezettel kapcsolatosan. A tagállam ez idő alatt nem fogadja el a szabályozást.
A magyar kormány a tervezeteket január 14-én nyújtotta be, így legkorábban április közepén dönthet az Országgyűlés a kérdésben.
