A magyar élelmiszeripar éves termelési értéke jelenleg mintegy 2300 milliárd, a mezőgazdaságé pedig mintegy 1800 milliárd forint – ismertette a miniszter. A honi élelmiszeripar termelése 2000 és 2010 között hozzávetőleg 20 százalékkal csökkent, a belföldi értékesítés ez idő alatt mintegy 36 százalékkal esett vissza. 2011-ben viszont az élelmiszeripar termelése már 2,3 százalékkal emelkedett, az export pedig 8,2 százalékkal nőtt – emelte ki Fazekas Sándor.
A miniszter hozzátette: a magyar élelmiszer-ipari termelés 90 százalékát a nagy és közepes vállalkozások adják, ugyanakkor az élelmiszeriparban tevékenykedő cégek 96 százaléka mikro- és kisvállalkozás.
Majd százezer embert foglalkoztatnak
Kardeván Endre, a VM élelmiszerlánc-biztonságért és agrárigazgatásért felelős államtitkára hozzátette: a négynél több embert foglalkoztató élelmiszer-ipari vállalkozások száma Magyarországon 2677, az élelmiszer-ipari vállalkozások pedig összesen mintegy 95 ezer embert foglalkoztatnak. Az élelmiszeripar belföldi értékesítése 2012-ben 3,3 százalékkal csökkent, míg a kivitel 6,4 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva.
A magyar élelmiszeripar termelési értéke 2011-ben – ez a legfrissebb éves szintű adat – 2271 milliárd forintot tett ki. Az államtitkár az élelmiszeripar gondjai között említette egyebek mellett az iparág leromlott műszaki színvonalát, elavult termékszerkezetét, gyenge versenyképességét, romló jövedelmezőségét, valamint a feketegazdaság jelentős arányú jelenlétét. Hozzátette, a kormány – és így az agrárkormányzat is – fontos feladatának tekinti, hogy stabil piacot biztosítson a magyar élelmiszer-ipari termékeknek bel- és külföldön, a belföldi igényeket pedig a lehető legmagasabb szinten a magyar élelmiszeripar szolgálja ki. Hozzátette: fontos teendő a prémiumkategóriájú magyar élelmiszer-ipari termékek kivitelének növelése, és átfogó feladat, hogy az élelmiszeripar lehetőleg minél több ember számára biztosítson munkát és megélhetést.
Új időszámítás jön
Fazekas Sándor az agrárkamarai választási folyamatot új időszámítás kezdetének nevezte a magyar mezőgazdaság életében. Felhívta a figyelmet: a magyar gazdatársadalom most olyan lehetőség kapujában van, hogy megteremtse az erős agrárérdekeket képviselő köztestületet. A kellő súlyú képviselet létrehozásához – amely képviselni tudja az agrárium minden szereplőjét a termelőtől a feldolgozón át a kereskedőig itthon és külföldön egyaránt – összefogásra van szükség, ezért minden jogosultat arra biztatott, hogy vegyen részt az agrárkamarai választási folyamatban.
Győrffy Balázs, a Magyar Agrárkamara átmeneti elnöke úgy összegezte a létrehozandó agrárköztestület legfontosabb feladatait, hogy szolgáltató jellegű kamarának kell lennie, partneri viszonyt kell kialakítania mind tagjaival, mind pedig a tárcával, s utóbbival stratégiai partnerként kell együttműködnie. Aláhúzta: a cél az, hogy ne a kamarának legyenek tagjai, hanem a tagoknak legyen kamarájuk.
Támogatják a fiatal gazdákat
A következő európai uniós költségvetési ciklusban, 2014–20 között a fiatal gazdálkodók további támogatásokra számíthatnak, ez azt szolgálja, hogy minél többen válasszák élethivatásul a gazdálkodást, a mezőgazdasági tevékenységet – mondta V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtóbeszélgetésen.
