Komoly gondok vannak a bankok átláthatóságával

Komoly elmaradásban vannak a nemzetközi normákhoz képest átláthatóságukat illetően a kínai bankok.

A Sanghajban megjelenő hetilap a kínai bankok 2011 során nyilvánosságra hozott adatait vizsgálva jutott erre a megállapításra. Az ország hetedik legnagyobb pénzintézete, a sanghaji tőzsdén jegyzett China CITIC Bank International alig több mint 100 alkalommal hozott nyilvánosságra és tárt részvényesei elé bármiféle közleményt is működéséről.

A piaci értéke és nyeresége alapján is a világ legnagyobb bankjának számító, állami tulajdonban lévő Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) is csupán 90 esetben tett így. A fennmaradó 14 legnagyobb, tőzsdén jegyzett bank pedig átlagosan 50-60 esetben. A lap megjegyzi: a kínai bankok továbbra sem tesznek közzé rendszeres jelentést pénzügyi helyzetüket vagy részvényesi szerkezetük változását illetően, de ugyanígy keveset tudni társadalmi felelősségvállalásukról vagy belső értékelésükről.

A Csingcsi Kuancsa összehasonlításképp a nyugati nagybankok adatait idézi, amelyek szerint 2011-ben a svájci UBS több mint 2800, az amerikai JP Morgan Chase csaknem 2100, a Bank of America 1700-nál is több esetben adott ki nyilvános közleményt.

A kérdés azért is kulcsfontosságú, mert átláthatóságuk javításával potenciális befektetőket vonzhatnának magukhoz a bankok, tavaly május végétől ugyanis már a magánbefektetők is vásárolhatnak banki papírokat és jegyezhetnek banki részvényeket, részt vehetnek banki fúziós és felvásárlási ügyletekben. A transzparencia fokozásával az egész kínai bankrendszerbe vetett bizalom erősödhetne, ami a központi vezetésnek a külföld felé való nyitásával is összhangban lenne – hangsúlyozzák a szakértők.

A Transparency International egy tavaly nyári felmérésében szintén a kínai bankok átláthatóságának hiányára világított rá. A kutatásban a Forbes magazin által piaci kapitalizációja alapján legnagyobbnak ítélt 105 multinacionális vállalat transzparenciáját vizsgálták. A kelet-ázsiai ország négy vezető bankja – az ICBC, a Kínai Építési Bank, a Kommunikációs Bank és a Bank of China – kivétel nélkül a lista utolsó harmadában végzett, utóbbi három az átláthatóságot vizsgáló 10-es skálán kevesebb mint 2 pontot ért el.