Enyhítette a magyar gazdaság árfolyam-érzékenységét a devizaalapú adósságok arányának csökkenése a teljes adósságállományon belül, ám a háztartások és a vállalati szektor devizaadósság-kitettsége térségi összehasonlításban még mindig magas, ezért a forint esetleges további gyengülése már aggályos lehet – vélekedtek hétfői helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Az HSBC közgazdászai által befektetők számára összeállított, „A gyengébb forint veszélyei” című átfogó elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy ha a magyar fizetőeszköz tartósan a 300 forint/euró szint fölé gyengülne, annak káros következményei lennének az ország gazdaságára. Ez az árfolyamszint ugyanis megakasztaná az államadósság-ráta csökkenésének folyamatát, növelné a háztartási és a vállalati szektor adósságszolgálati költségeit, és végső soron kockára tenné a pénzügyi stabilitást.
A ház szerint az adósságszolgálati költségek árfolyam-érzékenysége a magyar gazdaságpolitikai döntéshozatal egyik korlátozó tényezője, és az egyik fő oka volt annak is, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2008-ban és 2011-ben meredek kamatemelésre kényszerült, annak ellenére hogy a magyar gazdaság a recesszió felé tartott.
Londoni elemzők szerint az EU idén megszünteti Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást.
Az Állami Számvevőszék szerint célszerű lenne újragondolni az államadósság-mutató számítási módját, és azt is, miként lehetne jobban összehangolni az államadósság finanszírozását szolgáló és a monetáris politikai eszközök alkalmazását.
Még mindig nagy a devizahitelek aránya
A hitelkiáramlást szűkítő banki forráskivonás, valamint a kormány költségvetési szigorító lépései enyhítették ugyan, de nem szüntették meg ezt az árfolyam-érzékenységet az elmúlt két évben, tekintettel arra, hogy a háztartások és a vállalati szektor adósságállományán belül még mindig magas, a GDP arányában a 2012 végi állapot szerint 28 százalék a devizaalapú adóssághányad – áll az HSBC hétfői elemzésében. A cég adatai szerint ez az arány Románia esetében 23 százalék, Lengyelországban 15 százalék volt tavaly.
Tovább csökkenhet az államadósság
A ház londoni közgazdászai modellszámításokat végeztek annak kimutatására is, hogy a magyar gazdaság nominális növekedési üteme, az államháztartási hiány és a forintárfolyam különböző kombinációi milyen hatással lennének az államadósság-rátára. A számításokhoz a cég 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vett alapul. Az elemzéshez fűzött szimulációs táblázat szerint az HSBC szakértői 4 százalékos nominális – vagyis az infláció kiszűrése nélkül, nem reálértéken mért – idei gazdasági növekedést és 280 forintos év végi euróárfolyamot vettek alapeseti forgatókönyvnek. E kombináció megvalósulása esetén a cég számításai szerint a GDP-érték 76,3 százalékára süllyedne az államadósság-ráta a tavalyi évre becsült 77,5-ről.
Az HSBC közgazdászai szerint ugyanakkor már 290 forint feletti tartós euróárfolyam esetén is növekedne idén a GDP-arányos magyar államadósság, 310 forintos idei árfolyam esetén például megközelítené a 80 százalékot. Ugyanezen az árfolyamon zéró nominális GDP-növekedés mellett 83 százalék közelébe emelkedne az államadósság-ráta 2013 végére a londoni szakelemzők számításai szerint. Az HSBC szakemberei mindezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarország számára a 280–290 forint/eurós árfolyamsáv jelenti a „komfortzónát”.
Tartósan 290 alá erősödhet a forint az euróval szemben
A cég szerint a forint az idén jó eséllyel ebben a sávban marad. Az HSBC közgazdászainak hétfői előrejelzése az idei első és második negyedév végére 290 forintos, a harmadik negyedévre 285, a negyedik negyedév végére 280 forintos eurót valószínűsít.
