Társaságok tízezreinek ügye kerülhet a különféle adminisztratív teendők betartását ellenőrző hatóságok elé is. Tavaly nagyjából 34 ezer társaság nem nyújtotta be időben beszámolóját, ami miatt a hivatal milliárdos bírságot rótt ki. Kérdés persze, hogy az összeg valaha is befolyik-e a közkasszába, a mérleget nem készítő cégek között ugyanis számos vagyontalan vállalkozás, fiktív társaság és akár számlagyár is lehet. A beszámolóval semmilyen körülmények között nem szolgáló cégek a megszüntetés sorsára juthatnak. Hasonló véget érhetnek azok a vállalkozások is, amelyek vezetői nem hajlandók eleget tenni annak a fantomcégek kiszűrésére is alkalmas szabálynak, amely a társasági szerződés kiegészítését írja elő. Eddig ez ügyben annyi bizonyos: a módosítást a gazdasági szereplők nagyjából kétharmada végezte el időben.
Tömegével akadtak fenn az elmúlt esztendőben a hatósági rostán azok a vállalkozások, amelyek nem teljesítették határidőre az egyik fontos adminisztrációs kötelezettségüket: nem készítették el a vagyonuk, gazdálkodásuk főbb adatait feltüntető számviteli beszámolójukat. Az iratot tavaly is több százezer vállalkozásnak kellett kitöltenie és – a normál üzleti év szabályai szerint – május 31-ig elektronikus úton eljuttatnia az államhoz.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szóvivője, Linczmayer Szilvia a Magyar Nemzet érdeklődésére azt mondta: 2012-ben 34 ezer vállalkozás nem tartotta be a szabályt, emiatt az adott cégeknek hatósági felszólítólevelet postáztak. A hivatalos küldemények harminc napot adtak az irat benyújtására, a kérésnek a NAV mulasztási bírság kiszabásával adott nyomatékot. A levelek átlagosan 107 ezer forint büntetést tartalmaztak, a hatóság így távolról sem merítette ki lehetőségeit. A törvény ugyanis az első felszólítások alkalmával félmilliós pénzügyi szankció meghatározását teszi lehetővé, egyúttal kimondja: ha az első küldemény és bírság nem készteti a cégvezetőt a hiányzó dokumentum pótlására, a hivatal másodszor is pénzbüntetéssel sújthatja a szabályszegő vállalkozást.Erre – január elejéig – több mint 3500 társaság esetében került sor. – A második küldemények átlagosan 208 ezer forintos büntetésről szóltak – tudatta a szóvivő, megjegyezve, hogy a törvény egymilliós szankció kiszabását engedi meg akkor, ha a vállalkozás a hatóság első jelzése után sem küldi el beszámolóját. A szóban forgó cégek így összességében több mint négymilliárd forintos büntetést kaptak.
További részletek a hétfői Magyar Nemzetben
