Túróczy László a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján mondott beszédében a fejlesztéspolitika legfőbb célját a fenntartható, magas hozzáadott értéken alapuló termelés és foglalkoztatás bővítésében jelölte meg. Ennek érdekében – a kormányzat tervei szerint – a rendelkezésre álló forrásokat a legfontosabb célok megvalósítására koncentrálva kell felhasználnia az országnak, elkerülendő az eszközök szétaprózódását – tette hozzá.
Mint elmondta: a kormányzat egy központi koordináció által működtetett decentralizált intézményrendszert kíván létrehozni. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) mint irányító hatóság helyett a szaktárcák irányítják majd az ágazati operatív programokat, mindennek központi koordinációja pedig a Miniszterelnökség feladatává válik.
Ugyanakkor az intézményi átszervezés alkalmával elsődleges szempont lesz, hogy a változtatások ne gátolják a források maximális felhasználását, vagyis értékként tekintenek az NFÜ-nél felgyülemlett tudásra, illetve a rendelkezésre álló emberi erőforrásra – fűzte hozzá.
Túróczy László közlése szerint a hétéves tervezési időszakban négy ágazati operatív program, a gazdaság-, a humánerőforrás, a közlekedésfejlesztési és energetikai-környezetvédelmi program, illetve két területi, a Közép-Magyarországi, illetve az összes többi, úgynevezett konvergencia régióra vonatkozó operatív program mentén történnek majd a fejlesztések.
Mindennek alapvető célja a vállalkozói szektor versenyképességének növelése, a foglalkoztatás bővítése, az energiahatékonyság javítása és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és régiók felzárkóztatása. Ennek érdekében – a többi között – a kreatív tudásgazdaság, az infokommunikációs, a rekreációs és egészségügyi szolgáltatások és a turizmus fejlesztését, a nemzetközi folyosók, illetve az elővárosi közlekedés út- és vasútfejlesztését kezelik prioritásként. A kormányzat a magyar programot várhatóan az ősz végén nyújtja be formálisan Brüsszelben az EU-val kötendő partnerségi megállapodás megszületése érdekében – mondta Túróczy László. A kormány csütörtökön fogadta el 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására vonatkozó programok prioritásait.
Baráth Etele, a Gyurcsány-kormány európai ügyekért felelős minisztere, az Európai Gazdasági- és Szociális Bizottság tagja a tanácskozáson úgy vélekedett: amennyiben nem jön létre politikai integráció az Európai Unióban, úgy valamennyi fejlesztési cél megvalósíthatatlanná válik. Példaként említette, hogy amíg az Egyesült Államok együttes GDP-jének 47 százaléka a szövetségi költségvetésbe folyik be, az EU-ban ennek az összegnek csupán 1 százalékát jelenti a közös büdzsé, ami ahelyett, hogy növekedett volna, inkább csökkent.
Ennek kapcsán hangsúlyozta, az integráció elmélyítésére vonatkozó politikai akarat kell ahhoz, hogy realitássá váljon az EU által 2020-ra megfogalmazott, az intelligens, fenntartható, befogadó-felzárkóztató növekedés megvalósítására vonatkozó célkitűzés. Az EU ugyanis egyre inkább többsebességűvé válik, növekszik a tagállamok közötti érdekkülönbség, a válság következtében felerősödtek a társadalmi-politikai konfliktusok, a szélsőségek. Ezek a folyamatok csak az EU egésze, illetve a különböző országcsoportok összefogása nyomán fordíthatóak meg – mondta Baráth Etele.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Széchenyi Tervben az év első felében megjelenteti a 2007–13-as európai uniós fejlesztési ciklus még rendelkezésre álló forrásainak felhasználását célzó pályázatokat, és az irányító hatóságok a harmadik negyedév végéig megkötik a nyertesekkel a támogatói szerződést – közölte Petykó Zoltán elnök március elején. A Fidesz véleménye szerint a baloldali kormányok a Magyarországnak járó uniós támogatásoknak töredékét tudták csak lehívni, 26 milliárd euróból mindössze 1,4 milliárd eurót. Elképzelhető, hogy már az idén lehet pályázni a 2014-től induló uniós költségvetési ciklus forrásaira.
