Sötét jóslattal álltak elő a londoni elemzők

Londoni elemzők szerint sikerült elkerülni az azonnali katasztrófát, ám a ciprusi gazdaság tartós károkat szenvedett.

Korábban a pénzügyminiszteri tanács vezetője a Reuters hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott: „ha egy bankban kockázatok merülnek fel, akkor először azt a kérdést kell feltennünk, hogy mit csinál maga a bank a helyzet megoldása és önmaga feltőkésítése érdekében”. Ha a bank nem tudja megoldani a helyzetet, akkor utána a részvényesekkel és a kötvénytulajdonosokkal kell tárgyalni, hogy járuljanak hozzá a feltőkésítéshez, és amennyiben szükséges, akkor a biztosítás hatályán kívül eső betéteseket is be kell vonni – mondta. – Meg kellett szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a kormányok és az adófizetők viselik a bankmentés költségeit – fogalmazott. „Erősítsétek meg bankjaitokat, tegyétek rendbe mérlegeiket, és ébredjetek rá arra, hogy, ha egy bank bajba jut, már nem az lesz az automatikus válasz, hogy jövünk és megoldjuk a bajokat. Inkább visszatoljuk. (...) Oldjátok meg ti” – mondta az eurócsoport elnöke.

Az interjú közzététele után nem sokkal a szóvivő igyekezett tompítani az euróövezeti vezető által elmondottak piaci fogadtatását és leszögezte, hogy Dijsselbloem „nem mondta, hogy ez egy minta lenne, vagy, hogy annak kellene lennie”. „A bajba jutott országok bankjainál nem szabad rögtön az adófizetőkhöz fordulni, hanem meg kell vizsgálni, hogy a bankok maguk mivel tudnak hozzájárulni” – tette hozzá.

A ciprusi elnök elismerte, hogy fájdalmas intézkedések születtek az ország bankrendszerének megmentése érdekében kidolgozott, az euróövezet pénzügyminiszterei által jóváhagyott terv keretében. Nikosz Anasztasziadisz elnök – aki közel 12 órán át tárgyalt Brüsszelben a hitelezők „trojkájával” – hétfő késő este a nemzethez intézett élő televíziós beszédében elmondta, hogy a ciprusi központi bank a bankrendszer védelme érdekében a tőkemozgások korlátozására kényszerül. Ennek kapcsán banki tranzakciókról beszélt, illetve arról, hogy ez ciprusiakat és külföldieket egyaránt érintheti.

Az elnök biztosította a szigetország polgárait arról, hogy a korlátozások nem tartanak sokáig, „nagyon ideiglenesek”. Kilátásba helyezte, hogy azokat a jövőben fokozatosan enyhíthetik majd, ezzel kapcsolatban azonban részleteket nem közölt. A Brüsszelben született megállapodásban foglaltakat Anasztasziadisz fájdalmasnak, de szükségesnek nevezte. Kijelentette: elképzelni sem akarja, mi történt volna, ha nem születik megállapodás. „Megsebesülve, de saját lábunkon jöttünk ki a találkozóról” – fogalmazott az elnök, hozzáfűzve, hogy a kialakult válság felelőseire elszámoltatás vár.

Angela Merkel német kancellár úgy fogalmazott a nap folyamán: a válságkezelés terheit azok a bankok is viselik, amelyek tevékenysége hozzájárult a válság kialakulásához.