Sötét jóslattal álltak elő a londoni elemzők

Londoni elemzők szerint sikerült elkerülni az azonnali katasztrófát, ám a ciprusi gazdaság tartós károkat szenvedett.

A ciprusi mentőcsomag elfogadásával sikerült ugyan elkerülni az azonnali katasztrófát, az epizód azonban minden bizonnyal tartós károkat okozott a ciprusi gazdaságnak – vélekedtek hétfőn londoni pénzügyi elemzők. Hozzátették, Ciprus várhatóan súlyos recesszióba süllyed a következő években, és a valutaunió stabilitásával kapcsolatban is újabb kérdések vetődtek fel. A egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics két vezető európai közgazdásza, Jennifer McKeown és Jonathan Loynes felidézte, hogy Izland hazai összterméke (GDP) hozzávetőleg 12 százalékot zuhant az izlandi bankválság kirobbanását és a tőkekorlátozások bevezetését követő két évben, annak ellenére is, hogy az izlandi jegybanki kamat meredeken csökkent, és a helyi fizetőeszköz 50 százalékkal gyengült. Ez utóbbi lehetőségek nem állnak Ciprus rendelkezésére, és a ciprusi gazdaság a tavalyi 2,4 százalékos visszaesés után a következő két évben évente produkálhat akár 5-10 százalékos GDP-zuhanásokat – jósolták a Capital Economics londoni elemzői.

A legtöbb ciprusi bank már kedden, a mentőcsomag által érintett két legnagyobb pénzintézet pedig csütörtökön nyithat ki – mondták a Reuters hírügynökségnek ciprusi jegybanki források hétfőn. Az Európai Központi Bank (EKB) jelezte, továbbra is ad likviditást a ciprusi bankoknak

„A Bank of Cyprus és a Laiki Bank kivételével valamennyi bank újranyit kedden” – fogalmazott a neve elhallgatását kérő jegybanki forrás, aki egyben jelezte, hogy a két legnagyobb bank csütörtökön nyithat ki legközelebb és a készpénzfelvételre bevezetett 100 eurós felső korlát addig érvényben marad. A ciprusi bankok március 16-a óta tartanak zárva, amikor az euróövezeti pénzügyminiszterek a bankbetétekre kivetett egyszeri adóról egyeztek meg. Az azóta a nicosiai törvényhozás által elvetett intézkedés helyébe – mintegy egy hétnyi tárgyalás után – új forgatókönyvet dolgoztak ki a ciprusi hatóságok, illetve az euróövezeti szakemberek.

Jeroen Dijsselbloem, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsának elnöke nem azt mondta, hogy a ciprusi mentőcsomag minta lehet a további euróövezeti bankmentésekre – közölte a politikus szóvivője hétfő este. Az eurócsoport közleményben is cáfolta az interjúban elmondottak piaci értelmezését, és hangsúlyozta, hogy Ciprus különleges eset.

Korábban a pénzügyminiszteri tanács vezetője a Reuters hírügynökségnek adott interjúban úgy fogalmazott: „ha egy bankban kockázatok merülnek fel, akkor először azt a kérdést kell feltennünk, hogy mit csinál maga a bank a helyzet megoldása és önmaga feltőkésítése érdekében”. Ha a bank nem tudja megoldani a helyzetet, akkor utána a részvényesekkel és a kötvénytulajdonosokkal kell tárgyalni, hogy járuljanak hozzá a feltőkésítéshez, és amennyiben szükséges, akkor a biztosítás hatályán kívül eső betéteseket is be kell vonni – mondta. – Meg kellett szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a kormányok és az adófizetők viselik a bankmentés költségeit – fogalmazott. „Erősítsétek meg bankjaitokat, tegyétek rendbe mérlegeiket, és ébredjetek rá arra, hogy, ha egy bank bajba jut, már nem az lesz az automatikus válasz, hogy jövünk és megoldjuk a bajokat. Inkább visszatoljuk. (...) Oldjátok meg ti” – mondta az eurócsoport elnöke.

Az interjú közzététele után nem sokkal a szóvivő igyekezett tompítani az euróövezeti vezető által elmondottak piaci fogadtatását és leszögezte, hogy Dijsselbloem „nem mondta, hogy ez egy minta lenne, vagy, hogy annak kellene lennie”. „A bajba jutott országok bankjainál nem szabad rögtön az adófizetőkhöz fordulni, hanem meg kell vizsgálni, hogy a bankok maguk mivel tudnak hozzájárulni” – tette hozzá.

A ciprusi elnök elismerte, hogy fájdalmas intézkedések születtek az ország bankrendszerének megmentése érdekében kidolgozott, az euróövezet pénzügyminiszterei által jóváhagyott terv keretében. Nikosz Anasztasziadisz elnök – aki közel 12 órán át tárgyalt Brüsszelben a hitelezők „trojkájával” – hétfő késő este a nemzethez intézett élő televíziós beszédében elmondta, hogy a ciprusi központi bank a bankrendszer védelme érdekében a tőkemozgások korlátozására kényszerül. Ennek kapcsán banki tranzakciókról beszélt, illetve arról, hogy ez ciprusiakat és külföldieket egyaránt érintheti.

Az elnök biztosította a szigetország polgárait arról, hogy a korlátozások nem tartanak sokáig, „nagyon ideiglenesek”. Kilátásba helyezte, hogy azokat a jövőben fokozatosan enyhíthetik majd, ezzel kapcsolatban azonban részleteket nem közölt. A Brüsszelben született megállapodásban foglaltakat Anasztasziadisz fájdalmasnak, de szükségesnek nevezte. Kijelentette: elképzelni sem akarja, mi történt volna, ha nem születik megállapodás. „Megsebesülve, de saját lábunkon jöttünk ki a találkozóról” – fogalmazott az elnök, hozzáfűzve, hogy a kialakult válság felelőseire elszámoltatás vár.

Angela Merkel német kancellár úgy fogalmazott a nap folyamán: a válságkezelés terheit azok a bankok is viselik, amelyek tevékenysége hozzájárult a válság kialakulásához.