Az előzetes várakozásnál nem agresszívabb keddi MNB-kamatcsökkentés bejelentése után számottevően javult a magyar államadósság-törlesztés leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása – az egyik legfőbb államadós-kockázati mutató – a londoni kereskedésben. Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar CDS-tranzakciók középárfolyama a keddi késői jegyzésben 315 bázispont környékén mozgott a 325,7-es előző esti záró után.
A keddre kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre most 315 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, 10 ezer euróval olcsóbban, mint előző nap.
A lassuló magyarországi infláció és a „recesszióval küszködő” gazdaság további jegybanki kamatcsökkentéseket indokol és valószínűsít, ám a forintárfolyammal kapcsolatos aggályok elejét veszik a mostaninál agresszívabb monetáris enyhítési lépéseknek – vélekedtek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa által kedden bejelentett újabb 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés után londoni pénzügyi elemzők.
A citybeli elemzői közösségen belül ugyanakkor eltérnek a vélemények az MNB várható kamatpályájáról. Általános az a prognózis, amely szerint az MNB 4 százalékig csökkenti tovább alapkamatát, de van olyan előrejelzés is, amely szerint a kockázati környezet esetleges romlása később kamatemelést tehet szükségessé.
Az MNB Monetáris Tanácsa szerint az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és a pénzügyi piacokon fennmaradnak a kedvező folyamatok. A testület keddi kamatdöntő ülése után kiadott közleményében jelezte: az infláció az idei év egészében a 3 százalékos cél alatt maradhat, de a kedvező pénzpiaci fejlemények és a gyenge reálgazdasági teljesítmény közötti ellentét óvatos monetáris politikai lépéseket indokol. A monetáris tanács szerint a globális kockázatvállalási hajlandóság az elmúlt hónapban kedvezően alakult és ebben a javuló nemzetközi környezetben a hazai pénzügyi piaci eszközök kockázati felára is jelentősen mérséklődött.
Az MNB-t egyébként komoly aggodalommal tölti el, hogy a Bloomberg hírügynökség félrevezető információt hozott nyilvánosságra a keddi kamatdöntő üléssel kapcsolatban.
A Capital Economics egyik elemzője szerint a keddi kamatdöntés szempontjából fontos fejlemény volt, hogy az előző monetáris tanácsi ülés óta erősödött a forint. A szakértő szerint ugyanakkor a magyar gazdaság – a magas devizaadósság-teher miatt – a globális kockázatvállalási készség változásainak leginkább kitett gazdaságok között van az európai felzárkózó térségen belül. Az elemző úgy vélekedett, hogy az MNB kéthetes likviditáslekötő eszközével kapcsolatban kilátásba helyezett módosítások a külföldi tőke kiáramlását is okozhatják, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egyelőre ennek nincs jele.
Egy másik nagy londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a 4cast szakértői viszont éppen azt emelték ki a keddi kamatdöntés utáni értékelésükben, hogy az ülésről kiadott monetáris tanácsi közleményben nincs utalás a kéthetes MNB-eszközön végrehajtandó bármiféle változtatásra. A 4cast elemzői szerint azonban valószínűleg csak arról van szó, hogy a jegybanknak még időre van szüksége e változtatás részletes kidolgozásához. A ház szakértőinek olvasata szerint ugyanakkor a monetáris testület keddi közleménye a múlt havi, „váratlanul óvatos” hangvételről visszaváltott az egy hónappal korábbi, kevésbé óvatos nyelvezetre. A 4cast elemzői közölték, hogy 4 százalékos MNB-kamatszinten valószínűsítik a jelenlegi enyhítési ciklus befejeződését.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői is azt közölték a keddi kamatdöntés utáni értékelésükben, hogy alapeseti prognózisukban 4 százalékig csökkenő MNB-kamat szerepel. A ház várakozása szerint a magyar jegybank ezt a kamatszintet július végére éri el. A JP Morgan londoni elemzői szerint ugyanakkor megvan az esély arra, hogy az MNB később még tovább csökkenti alapkamatát, ha a forint addig nem gyengül eltúlzott mértékben.
A cég szakérői közölték, hogy áprilisra 1,8 százalék körüli ütemre lassuló éves inflációt várnak Magyarországon, és azzal számolnak, hogy az inflációs ráta 2013-ban és 2014-ben is az MNB 3 százalékos célja alatt marad.
