Ki ne látott volna már vasútállomáson kalapácsos embert, aki szerszámával megpendíti a vagonok fémkerekeit, hogy kiszűrje az esetleges hibás alkatrészt? Kocsivizsgálat, fékpróba, vonatfelvétel, bárcázás, rakomány igazítása – olyan tevékenységek, amelyek nélkül nem indulhatnak el útjukra a személy- vagy teherjárművek. A vasúttársaságok vagy maguk tartanak fenn erre a célra kapacitásokat, vagy megvásárolják más cégek szolgáltatásait. A nagy vasutak – mint a MÁV-Start vagy a MÁV Cargóból lett Rail Cargo Hungaria (RCH) – több száz munkavállalót alkalmaznak, hogy a nagyobb állomásokon jelen lehessenek. Az RCH például 63 telephelyen 600-800 szakembert alkalmaz azért, hogy a szerelvények biztonságosan közlekedhessenek, de hasonló méretű kapacitást tart fenn a MÁV is.
Magas szintű tárgyalóküldöttség járt januárban a fejlesztési minisztériumban, hogy felélessze a 2010-ben megkezdett egyeztetéseket az osztrák tulajdonú Rail Cargo Hungaria, vagyis a hazánkban piacvezető vasúti áruszállító cég sorsáról – értesült akkor a Magyar Nemzet.
A Magyar Nemzet úgy értesült iparági forrásokból, hogy háttértárgyalások kezdődtek a MÁV, az RCH és a kormányzat szakértői között, hogy egyesítsék a két cég vonatkezelését. A támogatók azzal érvelnek, hogy a személyszállítás, illetve a teherszállítás vonatkezelési tevékenysége időben elválik, hiszen utóbbi főleg éjszaka bonyolódik. A MÁV kocsivizsgálóinak ideje ezért inkább nappal kihasznált, az RCH-nál dolgozó kollégáiké éjszaka. Ha egyesítenék erőiket, a szinergiák kihasználásával hatékonyabb lehet a működtetés. További előny, hogy a korábban privatizált MÁV Cargo egy fontos alkotórésze visszatérne a magyar vasút kebelébe.
A vonatkezelő egységek egyesítése beleillik abba a folyamatba, amelynek során korábban együttműködési megállapodások születtek a MÁV és a RCH között vontatási szolgáltatások igénybevételéről és a Záhony-Port működtetéséről.
Jámbor Gyula
A teljes cikket a Magyar Nemzet keddi számában olvashatja.
