A középiskolás diákokat külföldi továbbtanulásra felkészítő szervezet igazgatója, Zeitler Ádám a Magyar Nemzetnek azt mondta: nem igaz, hogy a hazaköltözésnek ne lenne perspektívája, tapasztalataik szerint a fiatalok jó részét nem kizárólag a jobb megélhetés, inkább a nyelvtanulás, az utazás, a tapasztalatszerzés és kapcsolatépítés motiválja, ugyanakkor a jövőjét a kalandvágyó diákok jó része távlatilag itthon tervezi.
Ezt támasztja alá a Tárki május elején megjelent kutatása is, amely rámutatott: hiába vált az ellenzéki retorika központi elemévé, valójában egyáltalán nem beszélhetünk tömeges elvándorlásról, sőt a régió országai közül Csehország után tőlünk költöznek el a legkevesebben.
- Gyorsuló kivándorlást mér a KSH
- A fiatal kereszténydemokraták beindították a Gyere haza! programot.
Zeitler szerint nem mindegy, hogy a külföldre költözésnek milyen a politikai és a közéleti megítélése, mert ha megerősödnek azok a hangok, amelyek a kiköltözést egyfajta árulásnak bélyegzik, annak elidegenítő hatása lesz, és rontja a hazatérés arányát.
– Egész biztos, hogy a nemzetközi profilú cégeknél és intézményeknél nagy előnyt élveznek a külföldön végzett diákok. A magyar piacra szakosodott cégek viszont még nem feltétlenül nyitottak a külföldön végzett diákokra, ahogy gyakran vállalkozásaik is sokszor indokolatlanul kishitűen csak belföldre fókuszálnak. Sok az előítélet azzal kapcsolatban is, hogy az idegenben szerzett diploma milyen fizetési elvárásokat von maga után – mondta az intézet vezetője, hozzátéve: a kiutazók hazahozatalában nagy szerepet játszik, hogy mennyire sikerül a magyar munkaerőpiacot lokálisan nyitottá tenni a hazahozott tudás fogadására és itthoni hasznosítására, valamint ezt a munkaerőt az itthoni vállalkozások külföldi piacnyerésére felhasználni.
Részletek a hétfői Magyar Nemzetben.
(Csókás Adrienn)
