A nemzetközi hitelminősítő Londonban bejelentette, az eddigi „A mínusz”-ról egy fokozattal „BBB plusz”-ra rontotta Szlovénia hosszú futamidejű hazai és külső államadósságának besorolását. A „BBB” kategória is még befektetési ajánlású osztályzati sáv, de az elsőrendű „A” besorolási szintnél számottevően nagyobb adóskockázatokra hívja fel a befektetők figyelmét. A Fitch Ratings a rontott szlovén osztályzatra is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben.
A hitelminősítő előrejelzése szerint ebben a környezetben – a hivatalos célkitűzéssel ellentétben – nem csökken, hanem növekszik az idén a GDP-arányos szlovén államháztartási hiány. A prognózis szerint a vártnál magasabb hiány, a gyenge makrogazdasági kilátások és a bankrendszer feltőkésítésének költségei miatt a bruttó államadósság is nagyobb lesz a cég által korábban vártnál, és 2013–2014-ben valószínűleg eléri a GDP-érték 72 százalékát.
A cég alapeseti becslése az, hogy a szlovén bankszektornak 2,8 milliárd euró további tőkeinjekcióra lesz szüksége; ez a GDP-érték 8 százalékával egyenlő. A Fitch várakozása szerint a költségvetésből csak a három legnagyobb – jórészt állami tulajdonú – szlovén banknak 2 milliárd euró tőkepótlást kell juttatni. A hitelminősítő pénteki, londoni elemzésében kiemeli, hogy ez az összeg több mint a kétszerese a legutóbbi hivatalos becslésnek.
Április végén egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service a befektetési ajánlású osztályzatot is megvonta Szlovéniától, arra a véleményére hivatkozva, hogy markánsan romlik a szlovén kormány pénzügyi helyzete, amelyet várhatóan a bankrendszer kényszerű kisegítése tovább terhel majd, és növekszik a valószínűsége annak, hogy az ország végül külső pénzügyi segítségre szorul. A Moody’s jelenlegi osztályzatánál a Fitch által rontott besorolás is még három fokozattal jobb.
Szlovénia kilátásairól más nagy londoni házak is komor értékeléseket adtak: a Capital Economics szerint Szlovénia lesz a következő olyan eurógazdaság, amelyik külső pénzügyi segítségre szorul, a Commerzbank pedig úgy látja, romlik a szlovén gazdaság versenyképessége, az államháztartás pedig „kicsúszott az ellenőrzés alól”.
Mint ismert, a szlovén kormány záros határidőn belül a parlament elé terjeszti privatizációs programját, és a magánosítandó állami cégek közül az elsők egyike valószínűleg egy bank lesz. Alenka Bratusek miniszterelnök szerint a „stabilizációs programmal” az euróövezeti országnak az a célja, hogy ne kelljen külső pénzügyi támogatást kérnie. Hozzátette: felülvizsgálják az idei költségvetést, és ennek részeként csökkentik a kiadásokat, és adóemelésekre kerül sor.
Szlovénia súlyos bankválsággal szembesül, amely a túlzott kockázatviselés, az állami tulajdonú bankok gyenge minőségű vállalatirányítása, illetve a nem elég hatékony felügyeleti eszközök miatt alakult ki. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán ismertetett országjelentése szerint Szlovéniának a korábban számított 1 milliárd eurónál nagyobb összegbe kerülhet a bankok feltőkésítése.
A La Libre Belgique című belga napilap egyik napokban megjelent írása szerint a szlovén gazdasági csoda nagymértékben azon alapult, hogy Ljubljana a függetlenné válást követően elutasította a térség többi posztkommunista országában teret hódító ultraliberális felfogást, uniós csatlakozási folyamata közepette is megóvta valamennyire bankágazatát a külföldi felvásárlástól. A szektor jelentős részét félállami szereplők határozzák meg, az ország pedig nagyon magas szinten tudta tartani szociális és közszolgáltatásait.
