Alenka Bratusek szerint a „stabilizációs programmal” az euróövezeti országnak az a célja, hogy ne kelljen külső pénzügyi támogatást kérnie. Hozzátette: felülvizsgálják az idei költségvetést, és ennek részeként csökkentik a kiadásokat, és adóemelésekre kerül sor.
Szlovénia súlyos bankválsággal szembesül, amely a túlzott kockázatviselés, az állami tulajdonú bankok gyenge minőségű vállalatirányítása, illetve a nem elég hatékony felügyeleti eszközök miatt alakult ki. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán ismertetett országjelentése szerint Szlovéniának a korábban számított 1 milliárd eurónál nagyobb összegbe kerülhet a bankok feltőkésítése.
Az OECD makrogazdasági előrejelzése szerint a szlovén gazdaság idén 2,1 százalékkal zsugorodik, az államadósság – markáns reformok hiányában – 2025-re a GDP 100 százalékára nőhet, miközben eddig a válság kezdete óta kétszeresére, azaz 47 százalékra nőtt.
A La Libre Belgique című belga napilap egyik napokban megjelent írása szerint a szlovén gazdasági csoda nagymértékben azon alapult, hogy Ljubljana a függetlenné válást követően elutasította a térség többi posztkommunista országában teret hódító ultraliberális felfogást, uniós csatlakozási folyamata közepette is megóvta valamennyire bankágazatát a külföldi felvásárlástól. A szektor jelentős részét félállami szereplők határozzák meg, az ország pedig nagyon magas szinten tudta tartani szociális és közszolgáltatásait.
A lap szerint ugyanakkor a pénzügyi válság 2008-as kirobbanásával Szlovénia duplán csapdába esett: egyrészt kiderült, mennyire függ az olasz és az osztrák gazdaságtól, másrészt a szociális gazdasági modell megkésett átalakítása oda vezetett, hogy az országban kevéssé működőképes, szlovén oligarchák szűk csoportja számára magánosított trösztök jöttek létre, amelyek teret adtak a spekulációnak. Ezek a csoportok a bankokkal karöltve ingatlanbuborékot hoztak létre, amely immár egy éve robbanással fenyegeti a szlovén bankszektort.
