Csodát művelt, de most aggódhat Szlovénia

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Ciprus nyomdokain jár Szlovénia – állapítja meg Alenka Bratusek miniszterelnök keddi, brüsszeli látogatásának apropójából szerdai számában a La Libre Belgique című belga napilap.

PR
2013. 04. 10. 16:40

A lap szerint ugyanakkor a pénzügyi válság 2008-as kirobbanásával Szlovénia duplán csapdába esett: egyrészt kiderült, mennyire függ az olasz és az osztrák gazdaságtól, másrészt a szociális gazdasági modell megkésett átalakítása oda vezetett, hogy az országban kevéssé működőképes, szlovén oligarchák szűk csoportja számára magánosított trösztök jöttek létre, amelyek teret adtak a spekulációnak. Ezek a csoportok pedig a bankokkal karöltve valóságos ingatlanbuborékot hoztak létre, amely immár egy éve robbanással fenyegeti a szlovén bankszektort.

A The Financial Times (FT) szerdai számában ismerteti, hogy Ljubljana az OECD figyelmeztetésére válaszul kizártnak nevezte, hogy külföldi mentőcsomagot kérjen. A tekintélyes gazdasági napilap felidézi, hogy a párizsi székhelyű szervezet az életképes szlovén állami bankok magánosítását javasolta, az életképteleneket pedig szerinte Szlovéniának engednie kellene csődbe menni. A lap ismerteti, hogy a szlovén kormányfő kijelentette: Szlovénia maga oldja meg a problémáit, a bankszektor bedőlt hiteleit júniusban egy „rossz bankban” kezdik összegyűjteni; országa nem adóparadicsom, és Szlovéniában az egyik legalacsonyabb a tőkeáttétel aránya az Európai Unióban. A lap beszámolója szerint José Manuel Barroso úgy vélekedett, hogy „sértő” volna a szlovén bankrendszert a ciprusihoz hasonlítani.

A lap véleményrovatában megjelent külön írásában pedig az FT úgy fogalmaz: Ljubljanának ideje rendbe tennie bankszektorát, mert ez az egyetlen mód arra, hogy megnyugtassa a befektetőket, akik az OECD jelentését követően magasabb árat, hozamot kérnek Szlovénia finanszírozásához az államkötvények után. A lap egyértelműen állást foglal abban is, hogy hogyan kellene rendbe tenni a szlovén bankszektort: az életképtelen bankokat szanálni kellene, tőkeinjekciónál pedig az adófizetők pénze helyett először a bankok hitelezőinek, kötvényeseinek pénzét kellene igénybe venni. Ha pedig ez a folyamat lezárult, az államnak el kellene adnia tulajdonrészét a bankokban, ami azt is elősegítené, hogy azok a vállalatok jussanak hitelhez, amelyek valóban megérdemlik, azok helyett, akik a legjobb kapcsolatokkal rendelkeznek.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.