Csodát művelt, de most aggódhat Szlovénia

Ciprus nyomdokain jár Szlovénia – állapítja meg Alenka Bratusek miniszterelnök keddi, brüsszeli látogatásának apropójából szerdai számában a La Libre Belgique című belga napilap.

PR
2013. 04. 10. 16:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A lap szerint ugyanakkor a pénzügyi válság 2008-as kirobbanásával Szlovénia duplán csapdába esett: egyrészt kiderült, mennyire függ az olasz és az osztrák gazdaságtól, másrészt a szociális gazdasági modell megkésett átalakítása oda vezetett, hogy az országban kevéssé működőképes, szlovén oligarchák szűk csoportja számára magánosított trösztök jöttek létre, amelyek teret adtak a spekulációnak. Ezek a csoportok pedig a bankokkal karöltve valóságos ingatlanbuborékot hoztak létre, amely immár egy éve robbanással fenyegeti a szlovén bankszektort.

A The Financial Times (FT) szerdai számában ismerteti, hogy Ljubljana az OECD figyelmeztetésére válaszul kizártnak nevezte, hogy külföldi mentőcsomagot kérjen. A tekintélyes gazdasági napilap felidézi, hogy a párizsi székhelyű szervezet az életképes szlovén állami bankok magánosítását javasolta, az életképteleneket pedig szerinte Szlovéniának engednie kellene csődbe menni. A lap ismerteti, hogy a szlovén kormányfő kijelentette: Szlovénia maga oldja meg a problémáit, a bankszektor bedőlt hiteleit júniusban egy „rossz bankban” kezdik összegyűjteni; országa nem adóparadicsom, és Szlovéniában az egyik legalacsonyabb a tőkeáttétel aránya az Európai Unióban. A lap beszámolója szerint José Manuel Barroso úgy vélekedett, hogy „sértő” volna a szlovén bankrendszert a ciprusihoz hasonlítani.

A lap véleményrovatában megjelent külön írásában pedig az FT úgy fogalmaz: Ljubljanának ideje rendbe tennie bankszektorát, mert ez az egyetlen mód arra, hogy megnyugtassa a befektetőket, akik az OECD jelentését követően magasabb árat, hozamot kérnek Szlovénia finanszírozásához az államkötvények után. A lap egyértelműen állást foglal abban is, hogy hogyan kellene rendbe tenni a szlovén bankszektort: az életképtelen bankokat szanálni kellene, tőkeinjekciónál pedig az adófizetők pénze helyett először a bankok hitelezőinek, kötvényeseinek pénzét kellene igénybe venni. Ha pedig ez a folyamat lezárult, az államnak el kellene adnia tulajdonrészét a bankokban, ami azt is elősegítené, hogy azok a vállalatok jussanak hitelhez, amelyek valóban megérdemlik, azok helyett, akik a legjobb kapcsolatokkal rendelkeznek.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.