Csodát művelt, de most aggódhat Szlovénia

Ciprus nyomdokain jár Szlovénia – állapítja meg Alenka Bratusek miniszterelnök keddi, brüsszeli látogatásának apropójából szerdai számában a La Libre Belgique című belga napilap.

A lap emlékeztet, hogy a nyugat-balkáni ország, amely a volt Jugoszlávia tagországai közül elsőként csatlakozott az unióhoz, még nem tart ott, hogy feltétlenül külföldi segítségre szoruljon bankjai feltőkésítéséhez, de a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) minap kiadott jelentését riasztónak nevezi, és megemlíti, hogy a szlovén állami bankokat már többször feltőkésítették, sikertelenül. A napilap szerint Szlovéniának hozzávetőleg egymilliárd euró pótlólagos forrásra lehet szüksége.

A cikk arra is kitér, hogy Szlovénia az elmúlt években inkább a dicséretekhez szokott hozzá, mint a rendre utasításhoz, osztályelsőként emlegették. A lap szerint a „félig nyitott” jugoszláv gazdasági modellben Szlovénia remekül tudott profitálni abból, hogy Olaszországgal és Ausztriával is határos, így az ország átjáró lett a keleti és a nyugati blokk között, félkész termékeket importált Jugoszlávia más részeiből, majd immáron késztermékként, kemény valutáért exportálta őket Nyugatra. Az írás azt sem mulasztja el megemlíteni, hogy a 2004 után csatlakozott uniós országok közül Szlovénia vált elsőként nettó haszonélvezőből nettó befizető országgá.

A La Libre Belgique értékelése szerint a szlovén gazdasági csoda nagymértékben azon alapult, hogy Ljubljana a függetlenné válást követően elutasította a térség többi posztkommunista országában teret hódító ultraliberális felfogást, uniós csatlakozási folyamata közepette is viszonylag megóvta bankszektorát a külföldi felvásárlástól. A szektor jelentős részét félállami szereplők határozzák meg, az ország pedig nagyon magas szinten tudta tartani szociális és közszolgáltatásait.

Az Európai Unió egy készülő direktívája szerint bankcsőd esetén hozzá lehetne nyúlni a bankban tartott nagybetétekhez is – közölte az YLE finn televízióban szombaton Olli Rehn, az Európai Bizottság monetáris és gazdasági ügyekért, valamint az euróért felelős alelnöke, ugyanakkor hozzátette: a ciprusi mentőprogram kivételes volt.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke az EKB csütörtöki kamatdöntő ülése után tartott tájékoztatóján Ciprussal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ország megmentésének módja nem lehet más esetekben alkalmazható sablon. Hozzátette: az EKB sosem javasolta a 100 ezer eurónál kisebb, azaz biztosított betétek bevonását a mentőcsomagba.

A lap szerint ugyanakkor a pénzügyi válság 2008-as kirobbanásával Szlovénia duplán csapdába esett: egyrészt kiderült, mennyire függ az olasz és az osztrák gazdaságtól, másrészt a szociális gazdasági modell megkésett átalakítása oda vezetett, hogy az országban kevéssé működőképes, szlovén oligarchák szűk csoportja számára magánosított trösztök jöttek létre, amelyek teret adtak a spekulációnak. Ezek a csoportok pedig a bankokkal karöltve valóságos ingatlanbuborékot hoztak létre, amely immár egy éve robbanással fenyegeti a szlovén bankszektort.

A The Financial Times (FT) szerdai számában ismerteti, hogy Ljubljana az OECD figyelmeztetésére válaszul kizártnak nevezte, hogy külföldi mentőcsomagot kérjen. A tekintélyes gazdasági napilap felidézi, hogy a párizsi székhelyű szervezet az életképes szlovén állami bankok magánosítását javasolta, az életképteleneket pedig szerinte Szlovéniának engednie kellene csődbe menni. A lap ismerteti, hogy a szlovén kormányfő kijelentette: Szlovénia maga oldja meg a problémáit, a bankszektor bedőlt hiteleit júniusban egy „rossz bankban” kezdik összegyűjteni; országa nem adóparadicsom, és Szlovéniában az egyik legalacsonyabb a tőkeáttétel aránya az Európai Unióban. A lap beszámolója szerint José Manuel Barroso úgy vélekedett, hogy „sértő” volna a szlovén bankrendszert a ciprusihoz hasonlítani.

A lap véleményrovatában megjelent külön írásában pedig az FT úgy fogalmaz: Ljubljanának ideje rendbe tennie bankszektorát, mert ez az egyetlen mód arra, hogy megnyugtassa a befektetőket, akik az OECD jelentését követően magasabb árat, hozamot kérnek Szlovénia finanszírozásához az államkötvények után. A lap egyértelműen állást foglal abban is, hogy hogyan kellene rendbe tenni a szlovén bankszektort: az életképtelen bankokat szanálni kellene, tőkeinjekciónál pedig az adófizetők pénze helyett először a bankok hitelezőinek, kötvényeseinek pénzét kellene igénybe venni. Ha pedig ez a folyamat lezárult, az államnak el kellene adnia tulajdonrészét a bankokban, ami azt is elősegítené, hogy azok a vállalatok jussanak hitelhez, amelyek valóban megérdemlik, azok helyett, akik a legjobb kapcsolatokkal rendelkeznek.