G8-csúcs: az adóelkerülés lesz az elsődleges téma

Az adóelkerülés elleni közös fellépés és az átláthatóbb adószabályozás szerepel a G8 hétfőn kezdődő csúcstalálkozójának hivatalos napirendjén.

Az előzetes várakozások szerint ugyanakkor az értekezlet fő vitatémája – jóllehet a soros brit G8-elnökség által összeállított vitapontok között nem szerepel – Szíria lesz. Londoni sajtóértesülések szerint Barack Obama amerikai elnök a szíriai konfliktus ügyéről négyszemközt is tárgyalni kíván Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az észak-írországi Enniskillen melletti Lough Erne luxus üdülőkomplexumban, a csúcstalálkozó helyszínén, amelyet a rendezvény idejére a szó fizikai értelmében elzártak a külvilágtól.

A vendéglátó brit miniszterelnök, David Cameron már a G8-csúcs előestéjén igyekezett nyomatékosítani a Szíriával kapcsolatos nyugati álláspontot. Cameron a The Guardian című vezető baloldali brit napilapnak a hétvégén kijelentette: a brit kormánynak bizonyítékai vannak arra, hogy a szíriai kormány legalább két alkalommal vegyi fegyvert, szarin ideggázt vetett be a felkelők ellen. Cameron az interjúban hangsúlyozta, hogy a vegyi fegyverek alkalmazása háborús bűncselekmény.

A G8-csúcs elsődleges hivatalos napirendi pontjáról, az adóelkerülés felszámolására teendő közös lépések fontosságáról Cameron a brit G8-elnökség honlapján közzétett felvezető elemzésében kifejtette: ő annak híve, hogy a gazdaságot minél alacsonyabb adók terheljék. Felidézte, hogy a brit kormány éppen most szállítja le 20 százalékra a társasági adót, ami a legalacsonyabb adószint lesz a csoport Oroszországon kívüli tagállamai körében.

Az alacsony adók azonban csak akkor tarthatók fenn, ha az adófizetésre kötelezettek be is fizetik ezeket az adókat. Az viszont nem megengedhető, hogy a kisvállalkozások keményen megdolgoznak adókötelezettségük kitermeléséért, és eközben elbuknak a rendszert adóelkerülés végett kijátszó versenytársakkal szemben – hangsúlyozta a brit kormányfő.

Cameron vasárnap, a Sky News brit hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta azt is: a fő cél olyan információcsere-mechanizmus létrehozása, amelynek segítségével a G8-országok hatóságai könnyebben felderíthetik egy-egy vállalat tényleges tulajdonosi szerkezetét, beleértve az offshore érdekeltségeket.

A Financial Times minapi értesülése szerint az Európai Unió is határozott fellépésre szánta el magát az adóelkerülés ellen: Brüsszel a 27 EU-tagállam mindegyikének előírná az egyéni befektetési jövedelmekről és tőkenyereségekről szóló bizalmas adatok kiszolgáltatását.

Algirdas Semeta, az Európai Bizottság adóügyekért felelős tagja a londoni gazdasági napilapnak elmondta: „hónapokon belül” előterjeszti reformjavaslatát, amely a tagállamok adóhatóságait a tőkenyereséggel, az osztalékokkal és a jogdíjakkal kapcsolatos banki adatok automatikus megosztására kötelezné.

A hétfő–keddi G8-csúcsot még a terrorizmustól sokat szenvedett Észak-Írországban is példátlan biztonsági előkészületek előzik meg. Az értekezlet biztonságára nyolcezer rendőr ügyel; közülük 3600-at Angliából, Walesből és Skóciából vezényeltek át a Nagy-Britanniához nem tartozó, de vele együtt az Egyesült Királyságot alkotó Észak-Írországba.

A hatóságok semmit nem bíztak a véletlenre: a találkozónak otthont nyújtó Lough Erne szállodakomplexumot egyszerűen körbezárták egy több kilométer hosszúságú acélkerítéssel, és a helyi lakosok a kerítésen kívül meghúzott meglehetősen tág körben is csak előzetes engedélykérés alapján használhatják járművüket.

Észak-Írország történetének eddigi legnagyobb biztonsági művelete 15 millió fontba (több mint ötmilliárd forintba) kerül. A helyi hatóságok tájékoztatása szerint a G8-csúcsot nagyobb arányú védelmi intézkedések előzik meg, mint amilyeneket a brit uralkodó, II. Erzsébet királynő tavalyi történelmi jelentőségű látogatása során életbe léptettek.

David Cameron miniszterelnök azért választotta Észak-Írországot a csúcstalálkozó otthonául, hogy demonstrálja a világnak a tartományban végbement megbékélési folyamatot. A helyszínre azonban a terrorizmus emlékének sötét árnya vetül. Éppen Enniskillenben követte el egyik legsúlyosabb merényletét az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő Ír Köztársasági Hadsereg (IRA). Az 1987 novemberében végrehajtott pokolgépes támadásnak 12 halálos áldozata és 63 súlyos sérültje volt. Az egyik áldozat halála előtt 13 évig feküdt kómában, vagyis már azután halt meg, hogy a tartományi megbékélés hosszú folyamatát az 1998-as nagypénteki egyezmény elindította.

Élénken él az előző, 2005-ös brit G8-elnökség skóciai csúcstalálkozójára időzített – iszlám szélsőségesek által elkövetett – londoni robbantásos merényletsorozat emléke is; abban a támadásban a négy öngyilkos merénylővel együtt 56-an haltak meg, a sérültek száma meghaladta a 700-at.

Barack Obama amerikai elnök a G8-csoport csúcstalálkozója után Németország vezetőivel is tárgyal. Az elnök Berlinben szerdán Joachim Gauck elnökkel és Angela Merkel kancellárral folytat eszmecserét az amerikai–német viszonyról, az euróövezetről, a világgazdaság helyzetéről a transzatlanti együttműködésről, valamint a regionális válsággócokról. A kétoldalú megbeszéléseket követően Obama közös sajtótájékoztatót tart a német kancellárral, majd csaknem pontosan John F. Kennedy történelmi berlini beszédének 50. évfordulóján a Brandenburgi kapunál szónoklatot intéz a németekhez és az európaiakhoz a transzatlanti együttműködés 21. századi fontosságáról. A szónoklatot követően találkozik majd Peer Steinbürckkel, a szociáldemokraták kancellárjelöltjével.