A budai Várhegy alatt húzódó fokozottan védett, a Budai Vár-barlang részeként nyilvántartott Budavári Labirintus barlangszakasz a törvény erejénél fogva védett barlangnak minősül. E barlang kizárólagos állami tulajdonban áll és forgalomképtelen, vagyonkezelője a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) – írta a tárca.
Az évek óta húzódó jogvitában a Kúria kimondta: „a Budavári Labirintus a Budai Vár-barlang részeként önálló barlangszakasz, a Budai Vár-barlang szerves része, jogszabályok által elismerten fokozottan védett természeti érték”, továbbá hogy „a barlangnál mint fokozottan védett természeti értéknél az engedély nélküli használat önmagában veszélyeztető állapotot, magatartást jelent”.
A kft. a barlang területét mindvégig úgy tartotta birtokában, hogy ehhez semmilyen jogcíme nem volt, és megfelelő engedélyekkel sem rendelkezett – állapította meg a Kúria –, és a barlangszakasz birtoklása során lényegében törvényen kívül helyezte magát. A bírói fórum kimondta továbbá, hogy a DINPI szakértőként eljárhatott a kiürítési eljárás során, erre külön jogszabály jogosítja fel, és a DINPI szakértői megállapításaival szemben a kft. nem élt ellenbizonyítással.
A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye szerint a kft. nem rendelkezett a tevékenység végzéséhez szükséges jogerős természetvédelmi engedéllyel, „bérleti díjat soha nem fizetett, a barlangot ingyenesen hasznosította, és az állami tulajdon védett természeti értékének (ki)használásával termelt profitot”.
A budai Vár alatti barlangrendszer hévizes feltörések és kimosódások révén jött létre, nagysága világviszonylatban egyedülálló. Az 1980-as évek elején itt, a mostani Budavári Labirintusban kapott otthont az első magyar panoptikum, az 1997-es rekonstrukciós munkálatok nyomán pedig több mint négyezer négyzetméteren kiállítási helyiségeket alakítottak ki.
A Budavári Labirintust a vagyonkezelő DINPI 2011 novemberében nyitotta meg ismét a látogatók előtt.
