Egymást követő tizenegyedik alkalommal döntött 25 bázispontos kamatcsökkentésről a jegybank monetáris tanácsa. A mostani döntéssel fenntartott kamatcsökkentési ciklust tavaly augusztusban, 7,00 százalékos kamatszint mellett kezdte el a testület.
A kamatcsökkentés folytatására utalt korábban Pleschinger Gyula, a monetáris tanács külső tagja, aki a The Wall Street Journalnak adott interjúban jelezte, hogy a jegybank valószínűleg folytatja az alapkamat alkalmanként negyed százalékpontos csökkentését „mindaddig, amíg a pénzpiacok és az inflációs fejlemények kedvezőek”. A szakember a lapinterjúban megismételte Balog Ádám, az MNB alelnöke az MTI-nek tett nyilatkozatát, amely szerint a monetáris tanács előtt nincs konkrét kamatcél. Van egy vizsgálati anyag, hogy mi a semleges kamatszint, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az inflációt, az ország éppen aktuális növekedési helyzetét vagy a pénzügyi stabilitását figyelembe véve csak addig lehet emelni vagy csökkenteni a kamatot – fogalmazott akkor.
A korábban beárazott kamatdöntése nem befolyásolta lényegesen a forint árfolyamát. Az eurót 296,60 forinton, a bejelentés előttinek nagyjából megfelelő árfolyamon jegyezték tíz perccel a bejelentés után is.
A The Wall Street Journal által megkérdezett húsz elemző közül csak kettő jelezte, hogy lát lehetőséget a kamatszint tartására. A kamatcsökkentési ciklust támogatta, hogy a fogyasztói árak emelkedési üteme több évtizedes mélypontra süllyedt, miközben a globális pénzpiacok likviditásbősége s a viszonylag magas kockázatvállalási kedv erősítette a magyar pénzpiaci és tőkepiaci eszközöket.
A piacok most továbbra is azt találgathatják, hogy meddig csökkenti az alapkamatot az MNB. A határidős kamatcsereügyletek árazása alapján jelenleg további egy, 25 bázispontos kamatcsökkentésre számítanak a piacok, kevesebbet a korábban várt négy-öt hasonló mértékű vágásnál. A piacok az után árazták ki ezeket a kamatcsökkentéseket, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed mennyiségi enyhítési programjának visszanyesését jelentette be. Ennek hatására világszerte estek a feltörekvő piaci eszközök, és megugrott a magyar csődkockázati felár is.
