A monetáris tanács jövő kedden (június 25-én) tartja következő kamatdöntő ülését, amikor változtathat a jelenleg 4,5 százalékos alapkamaton. A lap blogoldalán kitért arra, hogy a monetáris tanács kész és képes támogatni a kormány növekedésösztönző céljait, ám ha bármilyen költségvetési lazítás felhajtaná az inflációt, a testület arra is megfelelően reagálna. A gyorsabb növekedés értelemszerűen tágítja a kormány mozgásterét, de az inflációs célt akkor is tartani kell – szögezte le.
„Mindaddig, amíg a pénzpiacok és az inflációs fejlemények kedvezőek, addig úgy látjuk, megvan a lehetőség a további kamatcsökkentésre, de hogy az meddig terjed, azt nem lehet tudni. Nincs olyan tényleges szintje az alapkamatnak, amelyre azt mondanánk, hogy a kamatcsökkentéseket ott már le kell állítani” – mondta. Ugyanakkor kitért arra is, hogy a külső környezetben bekövetkező bármilyen éles fordulat, amely megváltoztatná a befektetők kockázatvállaló hajlamát és lassítaná a tőkebeáramlást, arra vezetne, hogy Magyarország már nem lenne képes folytatni a kamatcsökkentési ciklust.
A The Wall Street Journal szerint a magyar jegybanki vezetők tartanak attól, hogy az amerikai jegybank (Fed) gyorsan csökkenti a monetáris enyhítést, mert az hirtelen megnövelné az államháztartás hitelköltségeit. Pleschinger Gyula megállapította: a Fed vagy bármely más jelentős jegybank váratlan lépése veszélyes és kedvezőtlen lenne a piacokra nézve.
Problémák adódhatnak abból, ha a külső feltételek romlása miatt a forint árfolyama komolyan túllépné a piac által még eltűrt szintet. Pleschinger hangsúlyozta, hogy figyelemmel követik a külső piacokat, hiszen az államadósság majdnem fele a külföldi befektetők kezén van.
„Szükségünk van a külföldi befektetőkre, nem célunk, hogy elhagyják az országot, vagy hogy ne újítsák meg lejáró befektetéseiket” – jelentette ki, hozzátéve: a magyar és más országok kamatszintje közötti különbség egyelőre elégségesnek látszik ahhoz, hogy maradjanak. „Ha ebben változás lenne, a jegybanknak megvan az eszközrendszere, hogy cselekedjék. Ha a helyzet hosszabb távon rosszra fordulna, a monetáris tanács nem is lenne szégyenlős bevetni azokat” – tette hozzá, és megjegyezte, folyamatosan változik az az egyensúlyi kamatszint, amely még nem táplálja az inflációt, de ösztönzi a gazdasági növekedést – ez a gazdaság állapotától függ.
A monetáris tanács másik tagja, Gerhardt Ferenc novemberben 4,5 és 5,0 százalék közöttire becsülte az egyensúlyi kamatszintet – emlékeztetett a lap.
Pénteki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők úgy vélekedtek, hogy az elmúlt időszak piaci árfolyamkilengései ellenére is minden bizonnyal folytatódik az MNB kamatcsökkentési ciklusa, amelyet valószínűleg csak jóval 300 forint feletti euróárfolyam állíthatna meg.
