A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai a magyarországi monetáris kilátásokról összeállított elemzésükben hangsúlyozták azt a véleményüket, hogy a jelenlegi inflációs és devizaadósság-dinamika magasabbra emelte az MNB tűrésküszöbét a forint árfolyamgyengülésével szemben.
Az elemzés szerint a devizakötelezettségek aránya a teljes adósságállományon belül most már csökken. Az elemzők közölték: saját becslésük alapján – azokat a háztartásokat is figyelembe véve, amelyek csatlakoztak az árfolyamgát-rendszerhez – jelenleg 2600 milliárd forint lehet a forintárfolyam-kilengésekre érzékeny lakossági adósságállomány összege a 2010-ben mért 5500 milliárd forint helyett.
A ház szerint emellett a magyarországi bankok jobb helyzetben vannak a forintgyengülés átvészeléséhez, mint 2009–2010-ben voltak. Mindez arra vall, hogy a forintárfolyammal kapcsolatos jegybanki „fájdalomküszöb” a korábbiaknál magasabb – áll az elemzésben.
A Morgan Stanley szakértői szerint az inflációs háttér is olyan, hogy a forint gyengesége csak korlátozott kockázatot jelent. „Ha valaha volt olyan időszak, amikor a jegybank megengedhette magának, hogy szemet hunyjon a gyengébb forint okozta átmeneti inflációs hatás felett, az most van” – fogalmaztak.
A ház szerint a hatósági árakon keresztül érvényesülő, költségvetési eredetű defláció és a gyenge gazdasági növekedés kombinációja az utóbbi évek legkedvezőbb inflációs hátterét biztosítja az MNB számára, és az új összetételű monetáris tanács egyébként is kevésbé összpontosít csak az inflációra, mint az előző. Mindezek alapján a cég londoni elemzői azzal számolnak, hogy szeptemberre 1,00 százalékponttal 3,50 százalékig süllyed a magyar alapkamat.
A forintnak jelentősen és gyorsan a 300 forint/eurós árfolyam fölé kellene gyengülnie ahhoz, hogy az MNB fontolóra vegye jelenlegi monetáris alapállása átértékelését – vélekedtek a Morgan Stanley szakértői.
