Mint kiderült, nem találtak érdemi kivetnivalót a hazai elektronikus útdíjfizetési rendszert és annak eddigi működését illetően az Európai Bizottság (EB) ellenőrei. A Magyar Nemzet birtokába került, brüsszeli forrásból származó, nem hivatalos rövid összefoglaló tanúsága szerint Charles Surmount és Jan Szunczyk, a közlekedési biztos hivatalának munkatársai szeptember 24–25-én tettek látogatást a rendszert üzemeltető Állami Autópálya-kezelő Zrt.-nél (ÁAK), az ellenőrök jelentését várhatóan rövidesen nyilvánosságra hozzák.
Az EB képviselői egyebek között a díjtételek megállapítása, az értékesítési folyamat, az útvonaltervezés, a működési modell, a tavasszal sikertelenül zárult közbeszerzés, a fedélzeti berendezések, valamint az indulásnál történt üzemszünet és az első héten tapasztalt értékesítési zavarok iránt érdeklődtek, de szóba került a díjbevétel is. Az összefoglaló tanúsága szerint az ellenőrök érdemi kritikát nem fogalmaztak meg, sőt, úgy tudjuk, a hazai rendszer megoldásait olyannyira innovatívnak tartják, hogy az unió más tagországainak is figyelmébe ajánlják azokat.
Hazánkban idén július elsején lépett életbe a tehergépkocsikra érvényes, több mint 6000 kilométernyi közútra kiterjedő használatarányos útdíjfizetési rendszer. Az indulást követő néhány napot leszámítva komolyabb zökkenőktől mentesen működik a struktúra, amit a kezdetben heves fuvarozói kifogások elapadása mellett alátámaszt az is, hogy – mint azt Németh Lászlóné fejlesztési miniszter a minap bejelentette – eddig várakozáson felüli mértékű bevétel, 58 milliárd forint folyt be e-útdíjból, és bizonyosan teljesül az idei évre vonatkozó 75 milliárdos előirányzat.
A rendszert emellett finomhangolják: a lap információi szerint még az idén életbe lép az a módosítás, miszerint egyes, jellemzően az ipari parkok közelében lévő útszakaszokat a fizetés szempontjából rövidebb egységekre osztanak, így az útdíj a valós úthasználattal arányosabb lehet. Szintén újdonság lesz a megváltott jegyek utólagos fizetése is: erre azért van szükség, mert a fuvarozásban a fizetési határidők jellemzően 30–60 naposak, így a szállítóknak komoly nehézséget okoz az esetenként több százezres költség megelőlegezése.
További részleteket a Magyar Nemzet hétfői számában talál.
