A több mint 700 résztvevővel megrendezett háromnapos, Nemzeti Közlekedési Napok elnevezésű konferencia nyitónapján a miniszter hangsúlyozta, hogy az új rendszer bevezetése zökkenőmentes volt, és az elmúlt pár hónapban várakozáson felül teljesített. Eddig 58 milliárd forintnyi többletbevételt hozott, és – szemben a környező országokban tapasztaltakkal – Magyarországon ez nem járt botrányokkal, nem okozott forgalmi torlódásokat – tette hozzá Németh Lászlóné.
A miniszter ismertette: a nemzeti közlekedési stratégia időben elkészült, megkezdődhet társadalmi egyeztetése, ahhoz bárki hozzászólhat. Az uniós elvárásokat is figyelembe vevő stratégiában igyekeztek olyan alapelveket lefektetni, amely alapján megfelelő fejlesztési programmal indulhat Magyarország a 2014-től kezdődő uniós fejlesztési ciklusban.
A kormányváltáskor a MÁV mintegy 330 milliárd forintos adósságállománnyal küszködött, amelyet a cég vezetésének sikerült az elmúlt 3 évben 60 milliárddal csökkentenie. Ezt Németh Lászlóné „tiszteletre méltó” eredménynek nevezte. Szólt a 2012-es személyszállításról szóló törvényről is, amely lehetővé tette, hogy kiszámítható és átlátható módon működjenek a közösségi közlekedésben érintett vállalatok.
Megkezdődik a Volán-társaságok átalakítása 7 regionális társasággá, amitől hatékonyabb működést vár a szaktárca. A lépés előkészítéseként már zajlik a Volán-társaságok pénzügyi és működési folyamatainak átvizsgálása.
A miniszter beszámolója szerint három évvel ezelőtt mintegy 150 milliárd forintnyi elmaradt közútfelújítás várt pótlásra. Azóta a Széchenyi-terv részeként jelentős fejlesztéseket terveztek, illetve indítottak el. Az idén 450 kilométernyi alsóbbrendű út teljes rekonstrukciója valósul meg, mintegy 90 milliárd forint értékben. Jövő tavaszra további 215 kilométernyi út felújítását tervezik, amellyel a fejlesztések nagyságrendje el fogja érni a 150 milliárd forintot. A célra fordítható uniós pénzeket teljes égészében felhasználták, elkerülve a forrásvesztést.
Egy közelmúltban meghozott döntés értelében 33 milliárd forintos keretösszeggel további országos útfelújítási program kezdődik, amelynek beruházásai jövő tavaszra elkészülhetnek a legtöbb helyen.
A miniszter fontos lépésnek nevezte, hogy november elsejétől megszűnt az Állami Autópálya Kezelő Zrt. és a Magyar Közút Zrt. feladatainak kettőssége a közútkezelésben, mivel az előbbi cég a matricákkal és az elektronikus útdíj fizetéssel kapcsolatos feladatokat végzi a jövőben, míg az utóbbi társasághoz, vagyis egy kezébe kerül a közutak teljes körű kezelése.
Tovább bontják a díjköteles szakaszokat, főleg az ipari parkok környékén – mondta Kibédi-Varga Lajos, az e-útdíj szakmai projektszóvivője a Világgazdaságnak.
Ismert, a hazai útdíjrendszerben az autópályák, az autóutak és a főúthálózat meghatározott szakaszai július 1-jével váltak fizetőssé, ami azt jelenti, hogy a mellékúthálózatot csak célforgalomra veheti igénybe a fuvarozó. Kibédi-Varga Lajos egy korábbi interjúban elmondta, hogy éves szinten 150 milliárd forintos bevételt várnak az útdíjból, ami teljesülni látszik.
Egyébként az Európai Bizottság augusztusban arról tájékoztatta a magyar hatóságokat, hogy a július elsején bevezetett útdíjrendszer nincs összhangban az uniós joggal – közölte Siim Kallas, a közlekedési kérdésekben illetékes EU-biztos.
A brüsszeli kifogásokat részletezve a szóvivő elsőként arra tért ki, hogy a 3,5 tonnánál nehezebb áruszállító járművek által fizetendő díj a jelek szerint nincs összefüggésben az infrastruktúra költségeivel, márpedig az uniós szabályok értelmében a díjaknak csak az infrastruktúra költségeinek fedezésére lenne szabad szolgálniuk. Ezek a díjak a bizottsági megítélés szerint túl magasak, a díjszámítás módszertana pedig nem eléggé átlátható.
