Augusztushoz mérten szeptemberben szezonálisan kiigazítva mintegy 1,3 százalékkal csökkent az ipari termelés az Európai Unióban és az euróövezetben – áll az Eurostat honlapján. Az egy évvel korábbi adatokat tekintve ez az euróövezetben 0,2 százalékos csökkenést, az Európai Unióban pedig 0,2 százalékos növekedést jelent.
Az uniós statisztikai hivatal által közzétett listából az derül ki, hogy Portugália könyvelhette el a legnagyobb csökkenést az előző hónaphoz képest, 12,3 százalékkal. Romániának 6,9, Csehországnak pedig 4,6 százalékos esést hozott a szeptember. A növekedési oldalon áll Szlovénia (6,2 százalék), Szlovákia (1,6 százalék) és Magyarország is (0,8 százalék). Ismeretes, éves összehasonlításban Magyarország építőipari termelése – KSH-adatok alapján – 9,3 százalékkal nőtt szeptemberben.
Hazánk – több mint 5 százalékos növekedéssel – a szeptemberi ipari termelési mutatóival is az élenjárók között szerepel az unióban. A 28 tagállamból csak Írország, Románia, Szlovákia és Lengyelország ért el magasabb értéket nálunk. Az EU-ban 1,2, az eurózóna területén 1,1 százalékos volt az ipar bővülése éves alapon. Augusztushoz képest Magyarország a harmadik legnagyobb mértékű iparitermelés-növekedést tudta felmutatni, amely jóval meghaladja az unió egészére nézve 0,2 százalékos, az eurózónában pedig 0,5 százalékos iparitermelés-visszaesést.
A magyar államháztartási többlet is meggyőző, a nemrég publikált NGM-közlemény szerint több mint 61 milliárdos többlettel zárta az októbert. Ez azért is igen kedvező adat, mert összesen egyszer volt példa ilyenre 2004-ig visszamenőleg, az is Orbán-kormány alatt, 2011-ben.
Ha a több mint 60 milliárdos pluszt a visegrádi országokkal vetjük össze, akkor látható, hogy a magyar gazdaság növekedése volt a legjobb. A növekedési adatot az előző évihez viszonyítva pedig a második helyen áll Magyarország, Lengyelországtól kevéssel, 0,1 százalékkal maradunk el a szezonálisan kiigazított index szerint.
