Az állam- és kormányfők által februárban jóváhagyott keretköltségvetés (multi-annual financial framework – MFF) részleteiről hónapokon át tartó egyeztetés folyt az EP és a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács képviselői között.
A 2011-es árakon hét év alatt 960 milliárd euró uniós kötelezettségvállalást és 908 milliárd euró kifizetést lehetővé tevő keretköltségvetést 537 EP-képviselő támogatta, 126-an szavaztak ellene, és 19-en tartózkodtak.
A végső szavazás azért húzódott el az év utolsó előtti hónapjáig, mert bár az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament között még a nyáron megszületett a politikai megállapodás, az EP által megfogalmazott feltételek csak mostanra teljesültek – derül ki a parlament sajtószolgálata által kiadott közleményből.
A most elfogadott Erasmus+ a jelenlegi időszak Erasmus, Leonardo Da Vinci, Comenius, Grundtvig programjait és további nemzetközi együttműködési programokat is egyesít. Az Európai Bizottság közleményben üdvözölte a döntést, amelyből kiderül: Brüsszel becslése szerint a hét év alatt 14,7 milliárd eurós keretből gazdálkodó Erasmus+ összesen több mint négymillió embert, diákot segíthet majd a tanulásban, képzésben és most először a sportolásban is.
A parlament a közlemény szerint biztosítani akarta, hogy a 2014-es évet ne mínuszban kezdje az Európai Unió. Ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a tagállamok fizessenek be 3,9 milliárd eurót az uniós kasszába annak érdekében, hogy az Európai Bizottság eleget tudjon tenni 2013-ra felhalmozódott fizetési kötelezettségeinek.
Az EP ahhoz is ragaszkodott, hogy jöjjön létre egy magas szintű csoport az uniós költségvetés bevételi oldalának felülvizsgálatára. Erre az EP közleménye szerint azért van szükség, mert a jelenlegi – kivételekkel, visszatérítésekkel bonyolított, különböző bevételi forrásokra és a nemzeti költségvetésekre támaszkodó – rendszer áttekinthetetlenné vált. A tagállamok hozzájárultak a csoport létrehozásához, amely hamarosan megkezdi munkáját, és jövő év végéig előáll javaslataival – közölte a parlament.
Az Európai Parlament már februárban közölte, feltétlenül lehetőséget kell teremteni arra, hogy ha egyes években esetleg felhasználatlan pénz marad az uniós büdzsében, azt évek és egyes költségvetési fejezetek között is át lehessen csoportosítani. „Így a költségvetés minden egyes euróját ott használhatják fel, ahol leginkább szükség van rá. Különösen fontos ez most, hogy az éves költségvetések folyamatosan csökkennek” – írják a közleményében.
Az EP abból sem engedett, hogy bekerüljön a keretköltségvetésbe egy úgynevezett felülvizsgálati záradék, amely lefekteti, hogy az Európai Bizottság 2016-ban a gazdasági folyamatokra reagálva javaslatot terjeszthessen elő az többéves keretköltségvetés felülvizsgálatára.
A parlamenti elfogadás után a keretköltségvetést formálisan még a tanácsnak is jóvá kell hagynia.
A szavazás után nem sokkal közleményben üdvözölte a büdzsé elfogadását José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint ez nagy nap Európa számára. Rámutatott, hogy az EU költségvetése szerény az unió gazdaságához mérten, ám így is minden egyes év büdzséje nagyobb összeget tesz ki, mint a második világháború után Nyugat-Európa újjáépítését lehetővé tevő teljes Marshall-terv. „Az Európai Unió 2014 és 2020 között csaknem egybillió eurót fektet a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe” – idézi Barrosot a bizottsági közlemény.
Martin Schulz, az EP elnöke kiemelkedően fontosnak nevezte a keddi szavazást, és rámutatott, hogy így időben, január 1-jén megindulhatnak majd a kifizetések az uniós forrásokból. A német szociáldemokrata politikus ugyanakkor arra is kitért, hogy az elfogadott keretköltségvetés korántsem tökéletes, az EP ugyanis azt szerette volna, hogy az EU „nagyratörőbb” keretösszegekből gazdálkodhasson.
A Külügyminisztérium közölte: azzal, hogy az EP elfogadta az EU 2014–2020 közötti időszakra szóló költségvetési keretét, közel hároméves, nehéz és bonyolult tárgyalássorozat végére került pont. A közleményben hangsúlyozták: a megállapodás egyik legnagyobb nyertese Magyarország, a következő hétéves időszak alatt ugyanis több mint 35 milliárd euró (10 395 milliárd forint) fejlesztési és mezőgazdasági támogatás érkezik az országba. Az egy főre eső nettó költségvetési pozíciót, vagyis a közös költségvetésbe való tagállami befizetés és az uniótól kapott támogatás egy állampolgárra jutó egyenlegét tekintve pedig Magyarország az EU huszonnyolc tagállama közül a második legkedvezőbb helyzetben van – tájékoztatott a tárca.
Surján László, az EP KDNP-s alelnöke szerint az uniós tagállamok óriási feladat előtt állnak, hogy időben be tudják indítani a keretköltségvetésre épülő saját fejlesztési programjaikat. „Ez hét évvel ezelőtt a felelőtlen és elhibázott gazdaságpolitikát folytató Gyurcsány–Bajnai-párosnak nem sikerült, a mai kormányzati intézményrendszer azonban felkészült a programok elindítására és a források eredményes lehívására” – fogalmaz közleményében. Hozzátette: a jelenlegi kabinet a kisebb uniós tortából is nagyobb részt tudott elhozni, mint annak idején a Gyurcsány-kormány.
