Az Európai Parlament már februárban közölte, feltétlenül lehetőséget kell teremteni arra, hogy ha egyes években esetleg felhasználatlan pénz marad az uniós büdzsében, azt évek és egyes költségvetési fejezetek között is át lehessen csoportosítani. „Így a költségvetés minden egyes euróját ott használhatják fel, ahol leginkább szükség van rá. Különösen fontos ez most, hogy az éves költségvetések folyamatosan csökkennek” – írják a közleményében.
Az EP abból sem engedett, hogy bekerüljön a keretköltségvetésbe egy úgynevezett felülvizsgálati záradék, amely lefekteti, hogy az Európai Bizottság 2016-ban a gazdasági folyamatokra reagálva javaslatot terjeszthessen elő az többéves keretköltségvetés felülvizsgálatára.
A parlamenti elfogadás után a keretköltségvetést formálisan még a tanácsnak is jóvá kell hagynia.
A szavazás után nem sokkal közleményben üdvözölte a büdzsé elfogadását José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint ez nagy nap Európa számára. Rámutatott, hogy az EU költségvetése szerény az unió gazdaságához mérten, ám így is minden egyes év büdzséje nagyobb összeget tesz ki, mint a második világháború után Nyugat-Európa újjáépítését lehetővé tevő teljes Marshall-terv. „Az Európai Unió 2014 és 2020 között csaknem egybillió eurót fektet a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe” – idézi Barrosot a bizottsági közlemény.
Martin Schulz, az EP elnöke kiemelkedően fontosnak nevezte a keddi szavazást, és rámutatott, hogy így időben, január 1-jén megindulhatnak majd a kifizetések az uniós forrásokból. A német szociáldemokrata politikus ugyanakkor arra is kitért, hogy az elfogadott keretköltségvetés korántsem tökéletes, az EP ugyanis azt szerette volna, hogy az EU „nagyratörőbb” keretösszegekből gazdálkodhasson.
A Külügyminisztérium közölte: azzal, hogy az EP elfogadta az EU 2014–2020 közötti időszakra szóló költségvetési keretét, közel hároméves, nehéz és bonyolult tárgyalássorozat végére került pont. A közleményben hangsúlyozták: a megállapodás egyik legnagyobb nyertese Magyarország, a következő hétéves időszak alatt ugyanis több mint 35 milliárd euró (10 395 milliárd forint) fejlesztési és mezőgazdasági támogatás érkezik az országba. Az egy főre eső nettó költségvetési pozíciót, vagyis a közös költségvetésbe való tagállami befizetés és az uniótól kapott támogatás egy állampolgárra jutó egyenlegét tekintve pedig Magyarország az EU huszonnyolc tagállama közül a második legkedvezőbb helyzetben van – tájékoztatott a tárca.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!