Hangsúlyozta, a hazai gazdaságpolitika fontos célja a kkv-k több lehetőséghez juttatása, ehhez kapcsolódva említette az üzleti környezet javítását, valamint a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutás, illetve a külső piacokra jutás segítését.
Szatmáry Kristóf a lehetőségekkel kapcsolatban kiemelte: a tervek szerint a következő, 2014–20-as uniós költségvetési ciklusban a források 60 százalékát gazdaság- és térségfejlesztésre fordítják majd; a 2007–13-as időszakban 15-20 százalék jutott közvetlen gazdaságfejlesztésre.
Szatmáry Kristóf szerint a kis- és középvállalkozások az elmúlt évek intézkedéseinek köszönhetően felállhattak a startvonalra.
Az állam mindent megtesz azért, hogy érdemes legyen vállalkozást vezetni, ehhez mind eszközökben, mind forrásokban új lehetőségek nyílnak 2014 és 2020 között – mondta korábban Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára.
A kormány egymilliárd forintot csoportosít át a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból a kkv-szektor hitelezésének elősegítése érdekében, a kezességvállalási díjak költségvetési támogatásának növeléséhez.
A hazai kkv-k döntő többsége a belföldi piacról él, ezzel kapcsolatban az államtitkár úgy fogalmazott: a kormányzati intézkedések, az adórendszer átalakítása után a lakosságnál maradó források döntő része ma már a belső piacon marad, és elkezdett érezhetően megjelenni a belföldi fogyasztásban. Ez a legtöbb hazai vállalkozás számára keresletbővülést eredményezett vagy eredményez majd – tette hozzá.
A kis- és középvállalkozások exportpiaci tevékenységéről szólva Szatmáry Kristóf elmondta, a tapasztalatok szerint a hazai piacon sikeres, stabilan működő kkv-k többnyire a szomszédos országokban jelennek meg először. Ezt felismerve hozta létre a kormányzat a jelenleg 12 irodából álló Kárpát Régió Üzleti Hálózatot, amely egyebek mellett üzleti partnerek keresésével, jogi tanácsadással már több ezer hazai vállalkozás első lépését segítette a külpiacra jutásban.
Az államtitkár kitért arra is, hogy összességében növekszik a magyar kivitel az új uniós tagállamokba, illetve a keleti nyitás politikájának köszönhetően az Európán kívüli országokba, ami a kkv-k esetében is újabb kitörési lehetőséget jelenthet.
Az államtitkár kiemelte a finanszírozás területén történt jelentős változásokat, ezek között említette az Eximbank feltőkésítését, a Magyar Nemzeti Bank Növekedési hitelprogramjának elindítását és a Széchenyi-kártyaprogram kiterjesztését.
Az üzleti környezetet javításával összefüggésben egyebek között a vállalkozói adók és az adminisztráció egyszerűsítését, illetve a csaknem 800 ezer munkavállaló után igényelt, az élőmunka terheit csökkentő kedvezményeket említette Szatmáry Kristóf a Világgazdaság üzleti napilap kkv-konferenciáján tartott előadásában.
A GfK Hungária Piackutató Intézet felméréséből az derül ki, hogy egyre nő a magyar kis- és középvállalati szektor beruházási kedve: a vállalkozások 57 százaléka tervez valamilyen jellegű fejlesztést a következő öt évben, és közülük 37 százalék akár új építésbe is belefogna a következő egy év során.
