A jegybank állásfoglalást juttat el a hitelintézeti partnereinek az őstermelők és családi gazdálkodók hitelezéséről, mert nem tartja az NHP feltételrendszerével ellentétesnek a Magyarország területén működő több mint 500 ezer őstermelő és családi gazdálkodó hitelezését.
A módosítások között szerepel az ügyfelenként maximálisan felvehető hitelösszeg megemelése: az NHP első és második szakaszára összevontan fennálló forintügyletekre – új hitelek nyújtása és forinthitel-kiváltások – és devizahitelek kiváltására külön-külön a jelenleg érvényes 3-3 milliárd forintos felső korlát 10-10 milliárd forintra emelkedik. Továbbá bővül a hitelnyújtó szervezetek és az engedélyezett termékek köre is a lízinggel.
Az MNB közleménye leszögezi: a program továbbra is a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelhez jutását kívánja elősegíteni, a résztvevők körének meghatározásánál a kkv-törvény fogalmai az irányadóak. Az NHP-ban részt vevő vállalatok körét illetően sem ágazatok, sem egyéb kritériumok tekintetében nem határoznak meg sem kizáró, sem megengedő feltételeket, leszámítva a visszaélések elkerülése érdekében tett korlátozásokat.
A közlemény rámutat: a maximálisan felvehető hitelösszeg megemelésével azok a kkv-k sem szorulnak ki az NHP második szakaszából, amelyek az első szakaszban forinthitel-kiváltás miatt a limit megemelésének hiányában már nem tudnák beruházási terveiket refinanszíroztatni a második szakaszban.
A jegybank szeptember végi adatai alapján a teljes kkv-hitelállomány csaknem 25 százalékát teszik ki a 3 milliárd forintnál nagyobb összegű kölcsönök, amelyek döntő hányada beruházási hitel. A hitelösszeg megemelése a középvállalatok beruházásainak finanszírozásában játszhat szerepet, ami nagymértékben hozzájárulhat a hazai foglalkoztatás és export bővítéséhez.
A lízingügyletekkel tovább bővül az eszközalapú finanszírozás lehetősége. A lízingcégek bevonásával a tájékoztatás szerint az MNB azon a korábbi korlátozáson enyhít, hogy a II. pillérben csak hitelintézetek által nyújtott lízing váltható ki. A pénzügyi vállalkozások által korábban nyújtott lízingek nagy arányban deviza alapúak, így ennek megengedésével számos kkv szabadulhat meg árfolyamkitettségétől.
Jóllehet a lízingcégek által nyújtott lízing kiváltására eddig is jelentős igény mutatkozott a vállalkozások részéről, ezt a korlátozást a lízingcégek védelme tette szükségessé. Ennek hiányában ugyanis a program első szakaszában tömegével váltak volna meg tőlük az ügyfeleik, miközben lízingcégek a programban eddig nem vehettek részt, ezáltal működésük ellehetetlenült volna.
Az MNB jelezte: a feltételek kialakításakor tekintettel volt azok pénzügyi közvetítőrendszerre gyakorolt hatásaira és a versenysemlegességi szempontokra is, a döntés előtt egyeztetett a Magyar Lízingszövetséggel, és további konzultációt kíván folytatni a részletszabályok kialakítása során.
A jegybank a következő napokban még egyeztet a hitelintézetek szakértőivel, és számít a garanciaszervezetek fokozottabb szerepvállalására, hogy a kisebb, kockázatosabb vállalkozások is megerősödhessenek, növekedhessenek.
Ismert, a 2013. június 1-jével indult növekedési hitelprogram keretében a jegybank 2014. december 31-ig nulla százalékos kamattal hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak, amelyet a pénzintézetek kötelesek továbbhitelezni legfeljebb 2,5 százalékos kamattal a kis- és középvállalkozásoknak.
A hitelprogramnak van egy második pillére is, mivel a jegybank minden hitelintézettel megkötötte a szerződést, novemberben már kezdődnek a hitelfolyósítások is. Az NHP2-nél tovább módosították a feltételrendszert a szerződésekben és a terméktájékoztatóban egyaránt.
Balog Ádám korábbi tájékoztatása szerint a jegybank növekedési hitelprogramjának második ütemében is nagy az igény a hitelekre. Az első három-négy hónap banki kihelyezési tervei nagyon biztatók annak ellenére, hogy mind a bankok, mind a vállalkozások tisztában vannak azzal, hogy most lényegesen több idő áll rendelkezésre, mint az NHP1 esetében.
Az alapkamat további csökkentését és a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának esetleges bővítését említette Matolcsy György jegybankelnök november 12-én Párizsban, amikor arról kérdezte a Reuters hírügynökség, mivel lehet ellensúlyozni a lassuló magyarországi inflációt.
