Parragh László elmondta: a kamara várakozásai szerint az uniós források felhasználásának magyarországi rendszere az idei második félévre alakul ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarországi vállalkozások jelentős része az európai uniós szabályok alapján meghatározott kisvállalkozói körbe sem fér bele, ezért cél lehet ezek felzárkóztatása, a kis- és közepes vállalkozások körének bővítése.
A kamara elnöke szerint ha az uniós szabályok megengedik, akkor a magyar kis cégeket az európai források felhasználásával célszerű lenne feltőkésíteni, hogy fejleszteni tudjanak. Ezt a gyakorlatban egy kombinált mikrohitel-konstrukcióval, azaz viszonylag kis összegű támogatás és hitel összekapcsolásával lehetne megoldani.
Az elnök emlékeztetett: a Széchenyi-kártya programban, ahol maximum 25 millió forint hitelt lehet felvenni, az átlagos hitelkihelyezés nagysága 7,8 millió forint, ez azt mutatja, hogy viszonylag kis összeggel is tudnak a vállalkozások boldogulni.
A kereskedelmi és iparkamarák, együttműködve a vállalkozók szövetségével, már a Széchenyi-kártya program sikerével bizonyították, hogy hálózatuk révén a legkisebb vállalkozásokat is elérik, széles körben tudják közvetíteni a hiteleket.
Lázár János pénteken kijelentette: a kormány célkitűzése, hogy Magyarország a legversenyképesebb gazdaság legyen, a legolcsóbb energiával és megerősített kkv-szektorral. Kifejtette: a következő időszakban a 7200 milliárdos uniós forrás 60 százaléka kerül a vállalkozói szektorba. A források másik részét pedig humán- és reálinfrastruktúra-fejlesztésre fordítják, jelentős összegeket költve az oktatásra, egészségügyre és a szakképzésre.
Az innovációval kapcsolatban Csepreghy Nándor, a fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár szombaton elmondta, hogy a korábbinál egyszerűbben és gyorsabban juthatnak hozzá az uniós fejlesztési forrásokhoz a vállalkozások. A magyar vállalkozások akkor válhatnak igazán sikeressé, ha jelentős kutatás-fejlesztési, innovációs potenciállal bírnak. Uniós átlagban a vállalkozások 30 százaléka folytat innovációs tevékenységet, Magyarországon ez az arány csupán 13 százalék. Ezen javíthat a következő hét évben az a 600 milliárd forint, melyet a kormány elkülönített erre a célra – mondta Csepreghy.
