A 2014–20-as európai uniós programozási időszakra vonatkozó fejlesztési elképzelésekről tartott fórumon Lázár János fontosnak nevezte azt is, hogy a magyar gazdaság megtartsa az előállított jövedelmeket, és hatékonyan használja fel az uniós pénzeket. Kifejtette: a tervek szerint a következő időszakban a 7200 milliárdos uniós forrás 60 százaléka kerül a vállalkozói szektorba. Március 27-én dönt a kormány arról, hogy ennek a forrásnak mi lesz a „belső tartalma” – tette hozzá. Hangsúlyozta, a forrás nem a vállalkozások túlélését, továbbműködését finanszírozza, mint eddig, hanem elsősorban piacbővítésre, munkahely- és forgalombővítésre, technológiai újításra szeretnék fordítani; 500 milliárd forintot innovációra szánnak.
Az az optimális forintárfolyam, amely mellett a magyar gazdaság stabilan növekszik – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy a kormány nem tűzött ki semmilyen árfolyamcélt.
A források másik része, 40 százaléka humán- és reálinfrastruktúra-fejlesztésre kerül, oktatásra, egészségügyre, szakképzésre fordítják a pénzeket, utóbbira jelentős összegeket költve. E felett 1000-1100 milliárd forint áll majd rendelkezésre az agártámogatásokra, elsősorban a kézimunka-igényes mezőgazdaságra, a zöldség-, gyümölcs- és növénytermesztésre. Átalakul a pályázati rendszer, ami azt jelenti, hogy 1 millió euró alatt nem lesz pályázat. Az a fajta bürokrácia, ami most működik, megszűnik – fogalmazott Lázár János.
Hozzátette, megváltozik a közbeszerzési rendszer is: az építőiparban a helyi vállalkozók előnyben részesülnek a nem helyi, esetleg külföldi nagyvállalatokkal szemben. A versenyképességhez szükséges, hogy olcsóbb legyen a termékek előállításához szükséges energia is – mondta a politikus. A kabinet ezért elkötelezett abban, hogy 2015-től az olcsó energia a vállalkozók számára is elérhető legyen, tette hozzá.
A magyar kormány nem az alacsonyabb bérrel, hanem az olcsóbb energiával és a magasan képzett munkaerővel száll versenybe az európai gazdaságban – hangsúlyozta az államtitkár. Az energiával kapcsolatban arról beszélt, hogy ma erős függésben van hazánk Oroszországtól a gáz miatt, hiszen a kapacitás 80 százaléka onnan jön. „Ettől szeretnénk függetlenedni, a függetlenséget pedig a saját országunkban saját magunk által előállított energia jelenti” – mondta Lázár. Ez két forrásból jöhet: a tervek szerint 50 százalékban zöld energiából, 50 százalékban a stabilitást, tervezhetőséget, kiszámíthatóságot jelentő atomenergiából – fűzte hozzá.
Nemcsak az ország külkereskedelmi mérlege alakul kedvezően, de a külföld felé nyilvántartott, illetve onnan bejövő pénzmozgások egyenlege sem mutatott évtizedek óta ilyen pozitív eredményt az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint. Becsey Zsolt úgy látja, hogy a bizottság jelentése az ország felminősítésére is okot adhat, mert stabil és kiegyensúlyozott fejlődési pályát jósol az országnak. A Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora szerint a jelenleg formálódó transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodásból is profitálhat hazánk – olvasható a Magyar Nemzet március 1-jei számában.
A múlt év végén tovább gyorsult a magyar gazdaság növekedése. A hazai össztermék éves szinten 2,7 százalékkal nőtt az utolsó negyedévben, 2013 egészében pedig 1,1 százalékkal gyarapodott. Elemzők szerint az sem lehetetlen, hogy idén a korábban jelzett 2 helyett 2,5 százalékkal növekszik a gazdaság. Nemcsak az export áll a gyarapodás hátterében, a belső fogyasztás is élénkül.
