Bár a hozzávetőleg 8000 milliárd forint nagyságrendű, a 2007–2013-as időszakra vonatkozó uniós keretünk felhasználása viszonylag jól áll, ahhoz, hogy ne maradjon pénz Brüsszelben, több program esetében is gyorsításra van szükség. A Miniszterelnöki Hivatal legfrissebb adatai szerint 5200 milliárd forintot már kifizettek a pályázóknak, ami közel 65 százalékos arányt jelent, ám az egyes operatív programok között jelentős eltérés mutatkozik. Jól áll a legtöbb regionális operatív program, de viszonylag lemaradásban vannak a Környezet és Energia programok (Keop), ahol a hatályos szerződések összege és a kifizetett pénzek aránya mindössze 47 százalék, és a közlekedési beruházásokat tartalmazó Közopnál is csak 51 százalékon állnak a kifizetett számlák. Utóbbi ráadásul a legnagyobb értékű operatív programnak számít, a friss adatok szerint 2457 milliárd forint értékben írtak alá támogatási szerződést a nyertes pályázókkal, míg a Keop esetében ez az összeg 1446 milliárd forint.
Még ha a normálisnak számító lemorzsolódást figyelembe is vesszük, a szűk két év alatt kifizetendő pénzek így is nagyon gyors tempót feltételeznek. Az uniós támogatás-felhasználás egyik vezető hazai szakértője, a MultiContact szerint ha komolyan vesszük az előttünk álló, sok eseménnyel (parlamenti, európai parlamenti, önkormányzati választások) terhelt időszakot, akkor okos programszervezéssel el lehet érni a 95 százalékos lehívási szintet vagy akár a száz százalékot is. Pető Gábor ügyvezető szerint a programokat kisebb, de egy cél irányába mutató projektekre kell bontani, ami könnyebben menedzselhetővé tesz egy-egy beruházást. A magyar találmánynak számító úgynevezett szakaszolás lényege, hogy a 2007–2013-as keretidőszakban, vagyis 2015 végéig már nem megvalósítható közlekedési programokat úgy kell szétdarabolni, hogy egy-egy fejlesztést a következő, 2014–2020-as periódusban tovább lehessen építeni, és végül be lehessen fejezni. Mint elmondta, a szakaszolás lényege, hogy az egyes fejlesztési részek pénzügyileg kristálytisztán szétválaszthatók legyenek, vagyis az előző operatív program pénzét teljes egészében el lehessen költeni, de nem szabad a keretnél többet, mert akkor azt az állam már a saját zsebéből kényszerül finanszírozni. Arra kell törekedni, hogy a következő szakasz már a 2014–2020-as operatív program része legyen, és már az új keretből lehessen folytatni az építkezést – tette hozzá.
A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.
Munkahelyteremtésre fordítják a 2014–20-as európai költségvetési ciklusban Magyarországra érkező támogatások 60 százalékát – jelentette be korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
