Major Ernő emlékeztetett arra, hogy egy év alatt megfeleződött, hat és félezerre csökkent a megyében az álláskeresők száma, a munkanélküliségi ráta február végén 3,2 százalék volt. Jelezte: a csökkenés oka a gazdaságpolitika eredményeinek hatására létrejött több ezer munkahely volt.
A nagyvállalatok mellett „mozognak a kis- és középvállalkozások is”, ami abból is látszik, hogy a munkahely-teremtési pályázatokra háromszor akkora a jelentkezés, mint egy évvel korábban – jegyezte meg.
Tájékoztatása szerint körülbelül 1300 embernek sikerült OKJ-s, illetve akkreditált képzést biztosítani, amivel közelebb kerülhettek az elsődleges munkaerőpiachoz, mintegy 800-an pedig a munka világába visszavezető támogatott foglalkoztatási programokban vehettek részt. Ehhez társult a közfoglalkoztatási program, amelyben nyáron és télen is több mint háromezren vettek részt.
„Közelítünk a teljes foglalkoztatottsághoz” – összegezte a megyei adatokat a szakember, hozzátéve: ez a nemzetközi gyakorlatban tartósan 4 százalék alatti munkanélküliséget és 68-70 százalékos foglalkoztatottsági mutatót jelent. Ez utóbbi most 66 százalék a megyében.
A megyén belüli eltérésekről Major Ernő kifejtette: a megyeszékhelyen azért magasabb a munkanélküliek aránya a megyei átlagnál, mert az élénk munkaerőpiac rengeteg embert vonz ide Kelet-Magyarországról, s közülük számosan, elsősorban a nem jól képzettek, nem találnak állást. Szavai szerint ez magyarázza, hogy miközben évekkel ezelőtt még a Rábaközben magasabb volt a munkanélküliség, mint Győrben, mostanra megfordult ez a trend.
