A bankokkal, közműszolgáltatókkal szemben fönnálló tartozásokat sok esetben követeléskezelő társaságoknak adják át a cégek. E vállalkozások pedig időnként a jogszabályokat megsértve igyekeznek behajtani a függőben lévő tartozásokat. Miután az ügyfelek rendszeresen panaszkodnak a követeléskezelő vállalkozások által alkalmazott behajtási módszerek ellen, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti hatósága átfogó vizsgálatot indított négy nagy követeléskezelőnél – tudta meg a Magyra Nemzet a felügyelettől. Az ellenőrzés során kiemelten vizsgálják, hogy a cégek betartják-e a felügyelet előírásait, azaz tisztességesen, a tartozás rendezésére vonatkozó összes lehetőséget, például az áthidaló megoldásokat ismertetve, az agresszív fellépést mellőzve járnak-e el az ügyfelekkel szemben. Ezzel párhuzamosan másik két vizsgálat is folyik. Az egyikben egy követeléskezelő panaszkezelési munkáját vizsgálják, egy másodikban pedig felvetődött annak a gyanúja, hogy tisztességtelen módszereket alkalmazott egy cég a tartozás behajtásának érdekében. A vizsgálat során ennek a bejelentésnek a valódiságát igyekeznek tisztázni. Mivel az ellenőrzéseket nem zárták még le, a jegybank nem árult el részleteket a részeredményeiről.
A fogyasztók legjellemzőbb panaszai közé tartozik, hogy vitatják a tőlük követelt összeg nagyságát. De sok esetben azt is nehezményezik, hogy a követeléskezelő nem válaszol a panaszaikra, a telefonon folytatott beszélgetésről nem készül hangfelvétel, illetve a szóbeli bejelentésről sem készül jegyzőkönyv. Így sok esetben nem tudják igazolni, hogy ők valóban együttműködtek volna a tartozás kiegyenlítésében. Komoly gondot jelent számukra az is, hogy magasnak tartják a követeléskezelő által felszámított díjat.
Az is számtalanszor előfordul, hogy késő este zavarják őket a követeléskezelő cégek munkatársai telefonhívásaikkal. A legsúlyosabb gond azonban az, hogy egyes cégek kifejezetten agresszíven lépnek fel, megfélemlítik az adósokat, kihasználják jogi járatlanságukat. Az sem ritka, hogy olyan szankcióval fenyegetik őket, amely az adott ügyben szóba sem kerülhetne. Jó példa erre az Intrium Justitia Zrt. fizetési felszólítása, amelyben a tartozás kiegyenlítésének elmaradása esetén rendőrségi feljelentéssel fenyegette meg az egyik adóst. Ráadásul – feltételes módban ugyan, de – büntetőeljárás folytatásával és esetlegesen csalás megállapításával ijesztették meg az ügyfelet. A felügyeleti hatóság megállapította a jogsértést, megtiltotta annak további alkalmazását, s ötszázezer forint büntetést szabott ki a cégre. A határozatban kiemelték, az ügyfélnek kiküldött levélben foglaltak valótlanul azt a hatást keltették, hogy az ügyféllel szemben a tartozás miatt felléphet a rendőrség, illetve hogy bűncselekménnyel vádolhatná az adóst a hatóság. Vagyis mindezt fenyegetésként élhette meg az ügyfél, jogi ismereteinek hiánya miatt nem mérhette föl a rendelkezésre álló törvényi lehetőségeket, és ezért nem is vette azokat igénybe.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szombati számában olvashatják.
