Közzétették a világhálón az Európai Bíróságnak a Sebestyén kontra Raiffeisen-eljárásban hozott határozatát. A Kásler házaspár pere után a nyugdíjas hitelfelvevő ügye volt a második olyan hazai devizavita, amely a luxembourgi székhelyű testület elé került. A felperes, Sebestyén Katalin a Magyar Nemzetnek korábban elmondta: reméli, hogy az eljárással sok hasonló helyzetű embernek segíteni tud.
A magyar nyugdíjas – jelzálogfedezettel – 2008 októberében vett fel svájcifrank-alapú devizakölcsönt a Raiffeisen Banktól. A szerződésben az is szerepelt, hogy a felek esetleges jogvitájának eldöntésére a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogosult. A hitelfelvevőnek erről az aláírás előtt, külön meg nem tárgyalt, általános tájékoztatást adtak. A választott-bíróság döntése ellen nincs mód fellebbezésre, s az ilyen procedúra rendszerint költségesebb, mint a rendes bíróság eljárása.
Az adós múlt év elején a kikötés semmisségének megállapítását kérte a Szombathelyi Törvényszéktől. Úgy érvelt: a szerződési feltétel tisztességtelen, hiszen korlátozza jogérvényesítési lehetőségét, s a bankot hozza előnyös helyzetbe. Tavaly májusi végzésével a törvényszék a pert felfüggesztette és előzetes eljárásban megkereste az Európai Bíróságot. Kérdése azt volt: összhangban van-e a kölcsönszerződés kikötése az uniós joggal?
A luxembourgi testület azt a választ adta: a nemzeti bíróságnak kell eldöntenie, hogy – az összes körülmény alapján – tisztességtelen-e, ha a bank és a fogyasztók vitáját a szerződés olyan választott- bíróság elé utalja, amelynek határozatai ellen a magyar jog szerint nincs helye fellebbezésnek. A hazai ítélkező fórum ilyenkor azt köteles megvizsgálni, hogy a feltétel kizárja vagy gátolja-e a fogyasztó jogainak érvényesítését, így például a perindítást. Kiderül még a luxembourgi határozatból: a szerződéses feltételt önmagában nem teszi tisztességessé az, hogy a fogyasztónak a szerződés aláírása előtt általános tájékoztatást adtak.
Ha a magyar bíróság úgy találja, hogy a kikötés tisztességtelen, ennek konzekvenciáit a hazai jogszabály alapján kell levonnia. Mindez azt jelenti, hogy a Szombathelyi Törvényszéknek folytatnia kell az egy éve felfüggesztett per tárgyalását. Az európai instrukciókból ítélve meg kell állapítania a kikötést tisztességtelenségét, s azt is, hogy az általános tájékoztatás az elfogadhatatlan feltételt nem teszi tisztességessé.
Ezt támasztja alá, hogy a Kúria polgári és gazdasági jogegységi tanácsa tavaly október 15-én határozatot fogadott el: a fogyasztói szerződésben – hacsak egyedileg meg nem tárgyalják – a választottbírósági eljárás kikötése tisztességtelen. Az ilyen előírás hátrányosan érinti az ügyfelet, hiszen a választottbíróság ítélete ellen csak kivételesen van helye jogorvoslatnak.
Az Európai Bíróság szerdán, április 30-án várhatóan kihirdeti határozatát a Kásler házaspárnak az OTP ellen indított perében is. Ezt az előzetes eljárást a múlt év elején a Kúria kezdeményezte. Arról érdeklődött: vizsgálhatja-e a magyar igazságszolgáltatás, hogy a devizahiteles fogyasztói szerződések tisztességes feltételeket tartalmaznak-e, vagy sem. A kérdések közt szerepelt az is, az ítélkezés módosíthatja-e a tisztességtelen kikötést. A vita az ügyben egyebek közt az árfolyamrés jogi természete körül forog. A Kúrián ezt követően – az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás témakörében – a december 16-i jogegységi határozat kiegészítése várható.
