Egy héten belül összeállhat a nemzeti reformprogram

A tervet a konvergenciaprogrammal együtt április 30-ig kell elküldeni Brüsszelnek. A bizottság júniusban dönt arról, megfelelnek-e.

A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a nemzeti reformprogram véglegesítése még folyamatban van, azzal a kormány már szerdai ülésén foglalkozik, és a hónap végéig kiküldik Brüsszelbe. Az Európai Bizottság, a programok értékelése alapján, június elejéig tesz javaslatot az idei országspecifikus ajánlásokra, amelyeket az Európai Tanács várhatóan június végén fog elfogadni.

Turóczy László megjegyezte, hogy a reformprogramba az új kormány tervezett intézkedéseit még nem integrálták, tekintettel arra, hogy az új kabinet májusban áll fel, ezért a dokumentum főleg olyan intézkedéseket tartalmaz majd, amelyekről a kormány már döntést hozott.

A nemzeti reformprogram tartalmazza a középtávú makrogazdasági kitekintést, beszámol a 2013. évi országspecifikus ajánlások végrehajtásáról, az EU2020-hoz kapcsolódó és az egyéb reformintézkedésekről, valamint a 2014–2020-as tervezési időszak forrásainak felhasználásával kapcsolatos terveket is tartalmazza – ismertette a helyettes államtitkár.

Turóczy László emlékeztetett arra, hogy Európai Unió (EU) 2010-ben fogadta el az EU2020 stratégiát, amely az unió intelligens és fenntartható növekedését tűzte ki célul. A konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó nemzeti vállalásokat a magyar kormány is megtette az első nemzeti reformprogram keretében.

A helyettes államtitkár felidézte, hogy a magyar soros uniós elnökség keretében, 2011 első félévében indult útjára az Európai szemeszter, amelynek célja az EU-tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció erősítése. A szemeszter keretében a tagállamok minden évben elkészítik és benyújtják az Európai Bizottságnak stabilitási vagy konvergencia- és nemzeti reformprogramjukat, amelyekben beszámolnak a tanács iránymutatásai mentén végrehajtott és tervezett intézkedésekről. Az EU országspecifikus ajánlásokat tesz. A 2013-as, Magyarországra vonatkozó ajánlások többek között a pénzügyi stabilitás, az adórendszer, a foglalkoztatáspolitika és az oktatás területét érintették.

Az idei reformprogramról elmondta, hogy a foglalkoztatásnál a fő cél a fiatalok, a nők és a tartós munkanélküliek elhelyezkedésének javítása volt aktív munkaerő-piaci eszközökkel. Bemutatják például a Munkahelyvédelmi akciót, amelynek keretében körülbelül 100 ezer vállalkozás kapott járulékkedvezményt és 115 ezer munkahely megteremtéséhez vagy megőrzéséhez járult hozzá. Részletezik az Ifjúsági garancia program keretében tett intézkedéseket, valamint a gyed extra bevezetését. Az oktatás és társadalmi felzárkózás területén a fő cél a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a társadalmi felzárkózás elősegítése volt – ismertette Turóczy László.

Közölte, a klíma- és energiapolitika területén az egyik fő cél az energiahatékonyságra fordított források növelése. Kiemelte: a kutatás-fejlesztés területén is fontos intézkedések történtek, a kormány ösztönzi a vállalati szintű innovációt.

A hozzászólásokban a tudományos és a munkavállalói oldal is indítványozta, hogy a reformprogram elkészülése, a konkrét intézkedésekről való döntés után legyen részletes vita a dokumentumról.

Az NGTT ülésén az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) előterjesztésében megvitatták a magyarországi szegények, elsősorban a hajléktalanok helyzetét is. Garai Péter, az Emmi társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára bemutatta a hajléktalanok ellátását szolgáló intézményrendszert, valamint a hajléktalanokat támogató forrásokat, programokat.

Kifejtette, hogy a hajléktalanok ellátását az éves költségvetési kereten túl – amely több mint 8 milliárd forint – kiegészítő források is támogatják. Utóbbiból 2013-ban 373 millió forint állt rendelkezésre, és e célra 2014-ben is ugyanekkora forrást tud biztosítani a minisztérium – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

A civil oldal szerint a kormány az utóbbi években számos lépést tett a hajléktalanok segítésére.

A munkavállalói oldal ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nőtt a szegénység az utóbbi években, minden negyedik gyermek éhezik Magyarországon, a hajléktalanságot pedig rendészeti kérdésnek tekinti a kormány. Az oldal azt javasolta, hogy az NGTT-n belül jöjjön létre egy szakértői bizottság, és folyamatosan tartsák napirenden a szegénység és a hajléktalanság kérdését.

A tudományos oldal szerint az intézkedések kidolgozásánál jobban kellene támaszkodni a szegénységi és létminimum-kutatásokra. A munkáltatói oldal kiemelte: bár a kormány jelentős forrásokat szán a hajléktalanok problémájának megoldására, mégsem csökken a fedél nélküliek száma.

Az ülésen mind a civil, egyházi, munkavállalói, tudományos és munkaadói oldal támogatásával megegyeztek abban, hogy létrehoznak egy, a szegénység és hajléktalanság kérdéseivel foglalkozó munkabizottságot, amely az előkészítő munka után a következő NGTT ülésen meg is alakulhat.