A központi költségvetés 796,1 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 63,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig közel 31 milliárd forintos többlettel zártak az első negyedévben. Az idei első negyedévi deficit az éves előirányzat 71,2 százaléka. 2013 első három hónapjában az államháztartás központi alrendszerének hiánya 493,6 milliárd forint volt.
Az NGM közleménye szerint az érintett időszakok kiadásai közötti eltérést egyrészt a 2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógusbér-emelés hatásai, másrészt a 2013. április 1-jétől költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai magyarázzák. Az uniós programokhoz kapcsolódó bevételek és kiadások időbeni lefutásában is számottevő a különbség, amelynek oka az uniós forráslehívás folyamatának elhúzódása. Így a hazai költségvetés terhére megelőlegezett uniós támogatások bizottsági átutalása után kerülhet csak sor az uniós bevételek költségvetési elszámolására, ez a következő hónapokban történik meg.
A tárca közlése szerint jelentős mértékben meghaladták a tavalyi azonos időszaki kiadásokat a helyi önkormányzatok támogatásai is. Ez részben az idei évi magasabb előirányzatból, részben a nettó finanszírozás körében folyósított utalások magasabb mértékéből fakad. Rontotta a központi alrendszer egyenlegét a tavalyi év azonos időszakához képest a helyi önkormányzatok adósságkonszolidációja keretében idén március végéig kifizetett 68,2 milliárd forint törlesztési célú támogatás. A kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt az év elején a kiadások a korábbi éveknél nagyobb mértékben haladják meg a bevételeket.
A tárca szerint a központi költségvetés január-márciusi bevételei az előző év azonos időszakához képest 128,1 milliárd forinttal voltak nagyobbak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt a főbb adóbevételek – társasági adó, általános forgalmi adó, pénzügyi tranzakciós illeték, személyi jövedelemadó – előző évet meghaladó befizetései, valamint a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek idei magasabb bevételei állnak.
A központi költségvetés március végi kiadásai 335,5 milliárd forinttal magasabbak lettek, mint az elmúlt év azonos időszakában, ami növekedés elsősorban a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok idei nagyobb összegű kifizetéseivel függ össze. Emellett jelentős mértékben meghaladták a tavalyi év azonos időszakának kiadásait az egyedi és normatív támogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások.
