A társaság közleménye szerint az Európai Unióval szemben az év elején bevezetett orosz sertésimport-tilalom, valamint az Ukrajnában, majd Litvániában és Lengyelországban megjelent sertéspestis hatására az első negyedévben uniós átlagban 12 százalékkal estek az árak. Magyarországon még ennél is nagyobb volt az árcsökkenés, előfordult, hogy a kereskedők a hízó kilójáért az év elejéhez képest március közepén már 100 forinttal kevesebbet fizettek a sertéstartóknak, mintegy 350 forintot.
Az amerikai sertésállomány nagyarányú csökkenése és a vágósertés iránti igény miatt azonban március közepétől már emelkedni kezdtek a világpiaci árak. Az amerikai sonkaárak például egy év alatt közel megduplázódtak, 100 font (45 kilogramm) sonka az amerikai árutőzsdén 65-ről 120 dollárra drágult egy év alatt.
Szakértők a magyar piacon továbbra sem számítanak komolyabb drágulásra, mivel azok a tényezők, amelyek az itteni sertésárak első negyedévi csökkenését idézték elő, még mindig fennállnak. Véleményük szerint egyelőre nem várható, hogy Oroszország feloldaná az Európai Unióval szemben az év elején bevezetett importstopot. Igaz, az emiatt kieső magyar kivitelt hosszabb távon pótolhatja, hogy a kormány április elején megállapodott Kínával évente 5000-6000 tonna sertéshús értékesítéséről.
Az elemzés szerint mindezek hatására a magyarországi élelmiszerüzletekben húsvét előtt csaknem ugyanannyit kellett fizetni a sertéshúsért, mint egy éve. A sertéscomb 1350 forintos kilogrammonkénti ára megegyezett az egy évvel korábbival, és 50 forinttal elmaradt a tavaly októberitől, a gépsonka 20 forinttal volt olcsóbb, mint egy éve, átlagagára kilogrammonként 2190 forint, tavaly áprilisban még 2260 forintot kellett adni érte. Csak a rövidkaraj került többe 10 forinttal – 1420 forintba –, mint 2013 márciusában.
A Conclude megemlíti az Agrárgazdasági Kutató Intézet mérését is, miszerint a csont nélküli nyers sertéscomb 958,43 forintos kilogrammonkénti ára tíz százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
