Feldman a magyar sertéshúst népszerűsítő húsvéti kampány beharangozó sajtótájékoztatóján azt mondta: meg akarják duplázni a sertések mostani mintegy 3 milliós számát. Magyarországon 2002-ben még mintegy 5 millió sertés volt, a rendszerváltozás éveiben pedig 10 millió körüli.
Az államtitkár szerint alacsony az évi, fejenként 25 kilóra tehető átlagos belföldi sertéshúsfogyasztás. A védjegy bevezetésének időzítését magyarázva emlékeztetett arra, hogy a húsvéti szokások miatt ilyenkor az emberek nagyobb érdeklődéssel fordulnak a sertéshús és az ebből készült ételek felé. A mostani figyelemfelhívás célja éppen az, hogy a vásárlók ne csak húsvét előtt, hanem az ünnepek után is keressék a jó minőségű magyar sertéshúst.
Ennek érdekében vezették be a Kiváló minőségű sertéshús (KMS) védjegyet, amely a minőség és a nyomon követhetőség garanciája a vásárló számára. Az első termékeket, amelyek a KMS-védjegyet viselhetik, most auditálják a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) közreműködésével.
Megjegyezte: várhatóan húsvét előtt a vevők már találkozhatnak a boltokban KMS-védjegyet viselő áruval. Feldman Zsolt szerint a magyar sertéshús minősége általában jobb a versenytársakénál. A belföldön előállított sertéshús a magyar gabonaalapú takarmányozással, a magyar gazdák felkészültségével és a magyar húsfeldolgozók szakmai tudásával olyan minőséget, értéket képvisel, amely sok esetben piaci előnyt érő extra értékeket tud felmutatni. A KMS-védjegy ezeket az értékeket kívánja garantálni hosszú távon.
Ihász Katalin dietetikus arról beszélt, hogy az utóbbi években a sertéshús fogyasztása jelentősen visszaesett Magyarországon a reformtáplálkozás – a fehér húsok – előtérbe kerülése miatt. Pedig a vörös húsok – így a sertéshús is – számos előnyös tulajdonságot hordoznak. Példaként említette a vörös húsok magas D-vitamin- és vastartalmát. Ezért – egészséges módon elkészítve – mindennapi fogyasztásuk is ajánlott.
