Érdemi emelkedést mutatnak az idei pénzbehajtási adatok. Az esztendő első négy hónapjában a hitelezők több mint 197 ezer alkalommal terelték követeléseiket jogi útra. Ezekben az esetekben – mint azt az adatokat nyilvántartó közjegyzői kamarától megtudtuk – nem banki jelzáloghitel-tartozásokról volt szó. Leggyakrabban a közművállalatok, a telefontársaságok vagy a parkolási cégek jelentkeztek nem fizető ügyfeleiknél, esetleg a procedúra a hitelkártya-adósság vagy az áruvásárlási hitel törlesztésének elmaradása miatt indult el. Az ügyek csekély része szólt csupán két gazdasági szereplő pénzügyi vitájáról, s még ritkábban került sor arra, hogy magánszemély érvényesítette volna követelését valamilyen vállalkozással szemben.
A múlt év első négy hónapjában 180 ezer alkalommal léptek fel adósaik ellen a hitelezők, vagyis ennyiszer kezdeményezték a pénzbehajtási eljárás megindításához szükséges dokumentum kiállítását a közjegyzőknél. Az idei négyhavi érték tehát nagyjából tíz százalékkal haladja meg a 2013-ast. – Az emelkedés mögött több tényező is meghúzódhat – mondta a folyamatok alakulásának okait firtató kérdésünkre Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint nem zárható ki, hogy a mostani statisztika csupán egyszeri, kiugró adat, s a számok az év további részében csökkennek majd. – Az ugyanakkor bizonyos – fűzte hozzá a kamarai vezető –, hogy a lakosság egy jelentékeny csoportja mára minden tartalékát felhasználta. További gondot okoz, hogy számos család több helyre – a szolgáltatóknak és a banknak is – tartozik. Az ilyen esetek kezeléséhez nemcsak a külföldi pénznemben nyilvántartott hitelek okozta nehézségeken kell úrrá lenni, hanem valamilyen módon rendezni kell az egyéb tartozások ügyét is.
– A devizakölcsönök problémáinak megoldása után szükség lehet a magáncsőd intézményének bevezetésére – vonta le a következtetést Tóth Ádám. – Az adósokat az állam, a társadalom nem hagyhatja magára – folytatta az elnök –, már csak azért sem, mert bizonyos esetekben a tartozást felhalmozó személyek az utolsó pillanatban sem lépnek. Vagy félelemből, vagy a szabályok ismeretének hiánya miatt, esetleg hanyagságból nem végzik el a szükséges teendőket, néha még azután sem, hogy kézhez vették a kilakoltatás napját megjelölő iratot. – A segítség – például a családi csődgondnok közreműködése – a fizetni akaró, de a szabályok útvesztőjében eligazodni képtelen személyeket, családokat menthetné meg az utcára kerüléstől – vélekedett a közjegyzői kamara vezetője.
A teljes cikk a Magyar Nemzet pénteki számában olvasható.
