A közvélemény azonban inkább ismeri a néhány elhibázott projektet, mint a több tízezer, terv szerint megvalósultat. A most kezdődött, 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszaknak is az egyik legnagyobb haszonélvezője lesz Magyarország – tette hozzá a képviselet vezetője.
Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedék érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabad verseny környezeti kockázatot is jelent. Példaként említette, hogy a hulladék kezelésére a helyi komposztálás az ideális megoldás, amely helyi fellépést igényel, ugyanakkor a multik a „gigaméretű” hulladékfeldolgozók építését szorgalmazzák. Megemlítette azt is, hogy az ökogazdálkodást ugyan az EU támogatja, de Magyarországon a 10 éves tervben is csak a 4 százalékos arány elérése szerepel, holott Ausztriában az arány már most közelít a 20 százalékhoz.
Zúgó Liliána, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének munkatársa felidézte, hogy az uniós célkitűzés szerint 2020-ig az üvegházhatású gázok kibocsátását 20 százalékkal kellene csökkenteni, míg a megújuló energia részarányát 20 százalékkal növelni az 1990-es állapothoz képest. Magyarország az előbbinél már 18 százalékos csökkenésen, míg az utóbbinál 9 százalékos növekedésen áll. Megemlítette azt is, hogy az Európai Bizottság a környezetvédelemmel kapcsolatban azt ajánlotta Magyarországnak, hogy a munkát terhelő adó helyett a hangsúly kerüljön át a környezetterhelés adóztatására, illetve a szabályozott energiaárat vizsgálja felül a kabinet. Magyarországon a hulladék 60 százaléka kerül lerakóba, amely nagyon magas arány – mondta, és megjegyezte, hogy az ezt csökkentő beruházás 13 300 új munkahelyet teremtene és 1,4 milliárd euró éves forgalmat generálna. A hatékony fővárosi tömegközlekedés hiányát is szóvá tette az EU. Amíg ez hiányzik, nem vezethető be a dugódíj, és nem rövidíthető le az ingázók munkába járási ideje. Ez az ingázók egyharmadánál meghaladja az egy órát, amely az egyik legrosszabb adat az EU-ban.
Az üvegházhatású gázok kibocsátását nem 20, hanem 40 százalékkal kellene csökkenteni 2020-ig a tudósok álláspontja szerint – erről Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke beszélt a konferencián. Olyan gazdasági fejlődést javasolt, amely nem növeli a környezet terhelését. Ennek a helyi gazdaság fejlesztése lehet az alapja, amikor az élelmiszer és az energia jelentős része helyben termelődik meg. Kifogásolta, hogy a 2014 és 2020 közti uniós költségvetési időszak operatív programjait titokban, a civil szervezetek bevonása nélkül tárgyalja a kormány az Európai Bizottsággal.
Péti Márton, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal főtervezője is azt erősítette meg, hogy a gazdasági fejlődés nem a fenntartható pályán halad globálisan. Magyarországon pedig az uniós források bevonásával sem tudott tartós növekedési pályára állni a gazdaság – tette hozzá.
