A végleges számok megegyeznek az előzetes adatokkal.
A központi költségvetés 817,3 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 109,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 26,3 milliárd forintos szufficittel zártak. 2013 első öt hónapjában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 559,4 milliárd forint volt. Az idei első öthavi hiány az éves előirányzat 69,2 százaléka.
Az NGM közleményében kiemelik: a kiadások és bevételek teljesülésének időben eltérő eloszlása miatt a hiány nagyságának lefutása nem időarányos: az év elején a kiadások meghaladják a bevételeket. Az éves uniós módszertan szerinti hiánycél ugyanakkor nem változik, az továbbra is a GDP 2,9 százaléka.
A tavalyi az idei év azonos időszakának összehasonlítását befolyásolta a 2013 szeptemberétől megvalósuló pedagógusbér-emelés, illetve a 2013. április 1-jétől költségvetési szervként működő volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai is. Növelték a központi kiadásokat a tavalyi év azonos időszakát meghaladó helyi önkormányzati támogatások, valamint az adósságkonszolidáció keretében idén május végéig kifizetett 68,6 milliárd forint támogatás is.
A május elsejei szünnapok miatt már áprilisban teljesített bér- és családi juttatások hatásán túl a májusi költségvetési egyenleget javította az Európai Bizottság által átutalt – a korábbi hónapok kiadásaihoz tartozó – uniós támogatások bevételi elszámolása.
A központi költségvetés május végi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 362 milliárd forinttal voltak nagyobbak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt a főbb adóbevételek – a társasági adó, általános forgalmi adó, jövedéki adó, pénzügyi tranzakciós illeték, személyi jövedelemadó – előző évet meghaladó befizetései, valamint a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek idei magasabb összegű bevételei állnak.
A központi költségvetés május végi kiadásai mintegy 451 milliárd forinttal voltak magasabbak, mint az elmúlt év azonos időszakában, a növekedés elsősorban a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok idei nagyobb összegű kifizetéseivel függ össze.