Egyre többen hozzák haza külföldön tartott megtakarításaik egy részét – erre a következtetésre jutott a Blochamps Capital Pénzügyi Tanácsadó nemrég ismertetett privátbanki tanulmánya. Karagich István, a társaság ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: míg három-négy esztendeje az évnek ebben a szakaszában inkább stabilan kifelé áramlottak a vagyonok az országból, most enyhülni látszik ez a folyamat. Igaz, hogy 2012–2013-ban is érkeztek vissza pénzek az országba, de azok jellemzően néhány tízezer eurós összegek voltak, amiket 2011 végén, 2012 elején, a forint hirtelen gyengülésétől megrémülve vittek ki az emberek, jellemzően osztrák számlákra.
Akkoriban nemcsak a hosszabb távú megtakarításaikat mozdították meg jellemzően a felső középosztálybeliek, hanem – leértékelődéstől tartva – olyan összegeket is elköltöztettek, amelyekre azóta szükségük volt. Ma kevésbé tartanak az emberek a félretett pénzük hirtelen értékvesztésétől, ráadásul megtakarításaik mértéke sem indokolja azt, hogy egy részét külföldön tartsák. Ugyanakkor Karagich István szerint ezeket a számlákat általában nem zárták be a tulajdonosok, ezért a bejáratott útvonalon tudják külföldre vinni a megtakarításokat, ha ismét indokoltnak látják.
– Mostanság jellemzően a felső tízezerhez tartozók viselkedése változott meg gyökeresen – állítja a szakember. Ők általában adócsökkentés céljából állomásoztatták a pénzüket odakint számlákon, majd fektették be immár külföldi tőkeként sok esetben Magyarországon. Ma jellemzően kevesebben viszik külföldre a pénzüket, viszont mivel az utóbbi években képződött vagyonok zömében már nem fekete jövedelmekből származnak, így a kivitel célja inkább a globális befektetési vagy adólehetőségek kihasználása. A hazai adórendszer lehetőségei, a bankszektor felkészültsége vagy az elérhető termékek nem indokolják, hogy más országban tartott számlákon fialtassák a pénzüket a vagyonosok, így azokat, akik nem hozzák vissza a megtakarításaikat, talán leginkább a bizalmatlanság vezérli.
A gazdasági körülmények megváltozásán túl a kormány is igyekszik rávenni az embereket arra, hogy inkább itthon tartsák a pénzeiket. Erre a célra született meg a stabilitási megtakarítási számla, ami lehetővé teszi, hogy a hazahozott összegek állampapírokba, prémium államkötvényekbe áramoljanak, így járuljanak hozzá az államadósság finanszírozásához, majd öt év után legális jövedelemként váljanak hozzáférhetővé. A konstrukcióban a működés első három hónapjában valamivel több mint hatmilliárd forintot helyeztek el. Karagich István viszont úgy véli, hogy ez az összeg a jövőben jóval magasabb lehet. Eddig jellemzően nagyobb összegek érkeztek az összesen megnyitott alig száz számlára, leginkább külföldről. A szakember viszont úgy véli, hogy a jövőben a befogadó bankok körének bővülésével a hazai szürkejövedelmek is megjelenhetnek e számlákon.
A cikket teljes terjedelmében a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatja.
