Keselyűknek minősítette az országot szorongató két amerikai spekulatív alapot Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök, aki ennek ellenére kénytelen lesz tárgyalóasztalhoz ülni azokkal a Wall Street-i befektetőkkel, akik múlt héten pert nyertek Buenos Aires ellen. A két amerikai milliárdos tulajdonában álló alap, az NML és az Aurelius Capital Investment egy New York-i bíróságon elérte, hogy meg se hallgassák Argentína fellebbezését az ellen, hogy az alapok birtokában lévő kötvények kifizetésére haladékot kapjanak.
A két tőzsdei spekuláns még a 2001-es argentin államcsőd után, rekordalacsony áron jutott hozzá a dél-amerikai államkötvényekhez, és nem voltak hajlandók részt venni a 2005-ös és a 2010-es részleges adósságelengedésben, illetve -átütemezésben, noha a befektetők 93 százaléka – a kisbefektetők is – élt ezzel a lehetőséggel. Most ezt a két alap súlyos helyzetbe sodorta Dél-Amerika harmadik legnagyobb gazdaságát, mert a hónap végén nekik is esedékes államadósság-törlesztést valószínűleg nem tudja teljesíteni az argentin államkassza. A csődközeli helyzetben a hét végére az argentin kockázati felár túlszárnyalta a 2000 bázispontot, vagyis a piacok attól tartanak, hogy Buenos Aires nem lesz képes idejében fizetni a lejáró államkötvényeit, és nem is tudja megújítani lejáró hiteleit. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy még az államcsőd szélén álló Ukrajna kockázati felára is sokkal kisebb, 866 pont, míg a szintén bizonytalan helyzetű Venezueláé 898 pont.
Cristina Fernandez de Kirchner elnök asszony először zsarolásnak minősítette a spekulánsok fellépését, de később az állami televízióban már úgy nyilatkozott, hogy az államadósság száz százalékát visszafizeti Argentína, ezért tárgyalóasztalhoz ülnek. Mint mondta, „csak azt kérik a befektetőktől, hogy tisztességes feltételeket szabjanak a tárgyalásokon, amelyek legyenek összhangban az argentin alkotmánnyal és a nemzeti törvényekkel”. A bejelentésre szárnyalni kezdtek az államkötvények, mert átlagosan közel kilencszázalékos hozamot jelentenek a most befektetőknek, ami a feltörekvő államok piacán kimagasló nyereségnek számít. Elemzők szerint az elnök asszonynak sok választása nem volt, mint hogy beadja a derekát, mert az amerikai bíróság határozata mattot adott az országnak. Ha ugyanis nem fizetnek a spekuláns alapoknak, akkor nem fizethetnek az adósságelengedésbe és átütemezésbe belement többi hitelezőnek sem, így június végén fizetésképtelenséget kellene jelenteniük. Az alapok ugyanis azt mondatták ki a bírósággal, hogy őket is ugyanabban az elbánásban kell részesíteni, mint a 93 százalékot birtokló többi befektetőt.
A mostani patthelyzet több szempontból is kínosan érinti Argentínát, amelynek korábban sikerült nagy nehezen kezelnie a 2001-es államcsőd után megörökölt adóssághalmazt, másrészt az elmúlt években több befektetővel is kétoldalú megállapodásokat kötött. A mostani válsághelyzet azonban sokkal súlyosabb az eddigieknél, mert a hónap végén lejáró, az adósságátütemezésben részt vevő befektetőket érintő 15 milliárd dollár mellett a két spekulatív alapnak is közel másfél milliárd dollárt kellene utalni, miközben a jegybanki tartalékok 27 milliárd dollárra apadtak. A csődközeli helyzettel és a bírósági döntéssel kapcsolatban megszólalt a Nemzetközi Valutaalap is, és arra figyelmeztetett, hogy a hasonló ítéletek alááshatják bármelyik bajba jutott állam adósságátütemezésének esélyeit a jövőben. Elemzők azt valószínűsítik, hogy a tárgyalások során a két alap kénytelen lesz belemenni abba, hogy lejáró kötvényeik helyett új államkötvényeket kapjanak, kérdés, milyen feltételekkel. Ha ugyanis az NML-lel és az Aureliusszal kivételt tesz Buenos Aires, akkor az adósságelengedésbe korábban beleegyező befektetők is jogosan kérhetnének kártalanítást. A The Economist táblázata szerint a vitatott bírósági döntés utáni percekben az ötéves, dollárban kibocsátott argentin kötvények hozama szárnyalni kezdett és közel 18 százalékot ért el, ami gyakorlatilag kitermelhetetlen kamatos kamatot jelent az országnak.
További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.
