Ennek következtében a minőségi bor egyéb luxuscikkekkel együtt a pekingi kormányzat által indított korrupcióellenes kampány célkeresztjébe került, ez pedig az exportra is kifejtette a hatását. Először a Reuters hírügynökség írt a piac visszaeséséről 2012-ben, amikor a kormány napirendjére vette a korrupció visszaszorításának ügyét. Akkor egy hongkongi borkereskedésre hivatkozva azt állította a hírügynökség, hogy még abban az évben huszonöt százalékot csökkent a fogyasztás.
– Bár a világon a kínai borpiac az egyetlen, amelyik drasztikus növekedést mutat, ez a tendencia a jövőben lassulni fog – véli Kárteszi Ágnes, a pekingi magyar nagykövetség mezőgazdasági szakdiplomatája. A korrupcióellenes kampány tapasztalatai szerint kevésbé érinti a borimportot. Viszont Peking tavaly hadat üzent az állami szférában uralkodó dőzsölésnek, így általában megtiltotta a bor fogyasztását és protokollcélú ajándékozását is.
A magyar boroknak tehát egyre nehezebb terepen kell helytállniuk, s Peking hamarosan újabb akadályt gördít az export útjába. A szakdiplomata elárulta: egy-két éve napirenden van a kínai élelmiszer-ipari törvény módosítása, s annyi már tudható, hogy ez a borimportra is hatással lesz. – Ha a jelenleg ismert formájában lép hatályba a tervezet, az katasztrofális lehet számunkra – tette hozzá.
Az új törvény ugyanis előírná, hogy nemcsak az exportáló borászatot, hanem annak minden beszállítóját is akkreditáltatni kell, ami a szakdiplomata tapasztalatai szerint akár évekig fennakadásokat okozhat a kereskedelemben. És ez még nem minden: külügyes forrásaink szerint szabályoznák, hogy a pincészetek csak a saját termelésű szőlőjükből készített bort árusíthassák. Az európai termelés azonban nem így működik, a borászok többsége több helyről vásárolja a szőlőt. Kárteszi Ágnes minderre úgy reagált, nem más ez, mint adminisztratív piacvédelem. Kína saját bortermelése fokozatosan kiépül, az állam pedig egyre erősebben avatkozik be, hogy a kellő piacot megszerezze borászainak.
