Jó bornak nem kell cégér?

Az egységes fellépés hiánya miatt boraink piacot veszítenek Kínában.

Míg 2011 és 2012 között megduplázódott hazánk Kínába irányuló borexportja, tavaly közel 114 ezer literrel kevesebb jutott belőle a távol-keleti ország piacára. A Vidékfejlesztési Minisztérium frissen kiadott adatai szerint míg 2012-ben több mint 1045 tonna bort exportáltunk Kínába, addig 2013-ban ez a szám kevesebb mint 932 tonna volt. Vagyis majdnem 11 százalékos csökkenést kell elkönyvelnünk ezen a piacon, ami a magyar bortermelőknek tavaly összesen több mint 92,5 millió forintos kiesést jelentett.

A folyamat már csak azért is baljós, mert Kínát a jövő legnagyobb borimportőreként tartják számon. A HVG.hu márciusi cikkében azt írta: a világon tavaly a kínai fogyasztók itták a legtöbb vörösbort, körülbelül 1,8 milliárd palackkal vásároltak belőle.

– Mindenki elhitte, hogy a kínaiak milliárd literszámra isszák a bort, csakhogy ez szerintem egyáltalán nem igaz – válaszolt a korábban napvilágot látott hírre Cuj Si-Hong (ZuiShi-Hong), a Magyar Kézműves Borászok Szövetsége kínai tagozatának elnöke. A kínai piacon magyar borokat és borkultúrát népszerűsítő egyesület szakembere rámutatott egy fontos különbségre: a nyugati hírekben megjelent számok az exportadatokat mutatják, amelyek nem azonosak a belföldi értékesítési adatokkal.

A kereskedő szerint a két számadat között azért lehet hatalmas a különbség, mert Kínában a bor – különösen a nehezen beazonosítható értékű – kedvelt ajándéktárgya volt az állami vállalatoknak, és elsősorban nem fogyasztásra, hanem ajándékozásra, kisebb-nagyobb szívességek viszonzására használták. A kínai piacon ugyanis egy-egy neves típushoz csillagászati érték társul. Az olyan nagy múltú pincészetek borai, mint a bordeaux-i Chateau Lafite vagy a burgundi Romanée-Conti ára palackonként tízezer jüantól, vagyis háromszázhetvenezer forinttól indul. Összehasonlításképp a hazai Bortársaság kereskedőház internetes oldalán a Chateau Lafite ára százhatezer forint. Cuj Si-Hong kérdésünkre hangsúlyozza, ez csak a kereskedői ár, ami a többszörösére rúg, mire a fogyasztó asztalára kerül, elérheti a negyvenezer jüant (közel másfél millió forint).

Ennek következtében a minőségi bor egyéb luxuscikkekkel együtt a pekingi kormányzat által indított korrupcióellenes kampány célkeresztjébe került, ez pedig az exportra is kifejtette a hatását. Először a Reuters hírügynökség írt a piac visszaeséséről 2012-ben, amikor a kormány napirendjére vette a korrupció visszaszorításának ügyét. Akkor egy hongkongi borkereskedésre hivatkozva azt állította a hírügynökség, hogy még abban az évben huszonöt százalékot csökkent a fogyasztás.

– Bár a világon a kínai borpiac az egyetlen, amelyik drasztikus növekedést mutat, ez a tendencia a jövőben lassulni fog – véli Kárteszi Ágnes, a pekingi magyar nagykövetség mezőgazdasági szakdiplomatája. A korrupcióellenes kampány tapasztalatai szerint kevésbé érinti a borimportot. Viszont Peking tavaly hadat üzent az állami szférában uralkodó dőzsölésnek, így általában megtiltotta a bor fogyasztását és protokollcélú ajándékozását is.

A magyar boroknak tehát egyre nehezebb terepen kell helytállniuk, s Peking hamarosan újabb akadályt gördít az export útjába. A szakdiplomata elárulta: egy-két éve napirenden van a kínai élelmiszer-ipari törvény módosítása, s annyi már tudható, hogy ez a borimportra is hatással lesz. – Ha a jelenleg ismert formájában lép hatályba a tervezet, az katasztrofális lehet számunkra – tette hozzá.

Az új törvény ugyanis előírná, hogy nemcsak az exportáló borászatot, hanem annak minden beszállítóját is akkreditáltatni kell, ami a szakdiplomata tapasztalatai szerint akár évekig fennakadásokat okozhat a kereskedelemben. És ez még nem minden: külügyes forrásaink szerint szabályoznák, hogy a pincészetek csak a saját termelésű szőlőjükből készített bort árusíthassák. Az európai termelés azonban nem így működik, a borászok többsége több helyről vásárolja a szőlőt. Kárteszi Ágnes minderre úgy reagált, nem más ez, mint adminisztratív piacvédelem. Kína saját bortermelése fokozatosan kiépül, az állam pedig egyre erősebben avatkozik be, hogy a kellő piacot megszerezze borászainak.

Diplomáciai körökben úgy hírlik, az élelmiszer-ipari törvénymódosítás körül heves viták zajlanak a pekingi bürokrácia berkeiben, ezért várhatóan puhulni fog a kínai álláspont. Kárteszi Ágnes hozzátette, jelenleg is folynak az egyeztetések a kínai féllel, ezeken nyolc ország szövetségében a magyar nagykövetség is részt vesz.

A cikk folytatását a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatják.