Jó bornak nem kell cégér?

Az egységes fellépés hiánya miatt boraink piacot veszítenek Kínában.

Buzna Viktor
2014. 06. 20. 3:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ennek következtében a minőségi bor egyéb luxuscikkekkel együtt a pekingi kormányzat által indított korrupcióellenes kampány célkeresztjébe került, ez pedig az exportra is kifejtette a hatását. Először a Reuters hírügynökség írt a piac visszaeséséről 2012-ben, amikor a kormány napirendjére vette a korrupció visszaszorításának ügyét. Akkor egy hongkongi borkereskedésre hivatkozva azt állította a hírügynökség, hogy még abban az évben huszonöt százalékot csökkent a fogyasztás.

– Bár a világon a kínai borpiac az egyetlen, amelyik drasztikus növekedést mutat, ez a tendencia a jövőben lassulni fog – véli Kárteszi Ágnes, a pekingi magyar nagykövetség mezőgazdasági szakdiplomatája. A korrupcióellenes kampány tapasztalatai szerint kevésbé érinti a borimportot. Viszont Peking tavaly hadat üzent az állami szférában uralkodó dőzsölésnek, így általában megtiltotta a bor fogyasztását és protokollcélú ajándékozását is.

A magyar boroknak tehát egyre nehezebb terepen kell helytállniuk, s Peking hamarosan újabb akadályt gördít az export útjába. A szakdiplomata elárulta: egy-két éve napirenden van a kínai élelmiszer-ipari törvény módosítása, s annyi már tudható, hogy ez a borimportra is hatással lesz. – Ha a jelenleg ismert formájában lép hatályba a tervezet, az katasztrofális lehet számunkra – tette hozzá.

Az új törvény ugyanis előírná, hogy nemcsak az exportáló borászatot, hanem annak minden beszállítóját is akkreditáltatni kell, ami a szakdiplomata tapasztalatai szerint akár évekig fennakadásokat okozhat a kereskedelemben. És ez még nem minden: külügyes forrásaink szerint szabályoznák, hogy a pincészetek csak a saját termelésű szőlőjükből készített bort árusíthassák. Az európai termelés azonban nem így működik, a borászok többsége több helyről vásárolja a szőlőt. Kárteszi Ágnes minderre úgy reagált, nem más ez, mint adminisztratív piacvédelem. Kína saját bortermelése fokozatosan kiépül, az állam pedig egyre erősebben avatkozik be, hogy a kellő piacot megszerezze borászainak.

Diplomáciai körökben úgy hírlik, az élelmiszer-ipari törvénymódosítás körül heves viták zajlanak a pekingi bürokrácia berkeiben, ezért várhatóan puhulni fog a kínai álláspont. Kárteszi Ágnes hozzátette, jelenleg is folynak az egyeztetések a kínai féllel, ezeken nyolc ország szövetségében a magyar nagykövetség is részt vesz.

A cikk folytatását a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatják.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.