Míg 2011 és 2012 között megduplázódott hazánk Kínába irányuló borexportja, tavaly közel 114 ezer literrel kevesebb jutott belőle a távol-keleti ország piacára. A Vidékfejlesztési Minisztérium frissen kiadott adatai szerint míg 2012-ben több mint 1045 tonna bort exportáltunk Kínába, addig 2013-ban ez a szám kevesebb mint 932 tonna volt. Vagyis majdnem 11 százalékos csökkenést kell elkönyvelnünk ezen a piacon, ami a magyar bortermelőknek tavaly összesen több mint 92,5 millió forintos kiesést jelentett.
A folyamat már csak azért is baljós, mert Kínát a jövő legnagyobb borimportőreként tartják számon. A HVG.hu márciusi cikkében azt írta: a világon tavaly a kínai fogyasztók itták a legtöbb vörösbort, körülbelül 1,8 milliárd palackkal vásároltak belőle.
– Mindenki elhitte, hogy a kínaiak milliárd literszámra isszák a bort, csakhogy ez szerintem egyáltalán nem igaz – válaszolt a korábban napvilágot látott hírre Cuj Si-Hong (ZuiShi-Hong), a Magyar Kézműves Borászok Szövetsége kínai tagozatának elnöke. A kínai piacon magyar borokat és borkultúrát népszerűsítő egyesület szakembere rámutatott egy fontos különbségre: a nyugati hírekben megjelent számok az exportadatokat mutatják, amelyek nem azonosak a belföldi értékesítési adatokkal.
A kereskedő szerint a két számadat között azért lehet hatalmas a különbség, mert Kínában a bor – különösen a nehezen beazonosítható értékű – kedvelt ajándéktárgya volt az állami vállalatoknak, és elsősorban nem fogyasztásra, hanem ajándékozásra, kisebb-nagyobb szívességek viszonzására használták. A kínai piacon ugyanis egy-egy neves típushoz csillagászati érték társul. Az olyan nagy múltú pincészetek borai, mint a bordeaux-i Chateau Lafite vagy a burgundi Romanée-Conti ára palackonként tízezer jüantól, vagyis háromszázhetvenezer forinttól indul. Összehasonlításképp a hazai Bortársaság kereskedőház internetes oldalán a Chateau Lafite ára százhatezer forint. Cuj Si-Hong kérdésünkre hangsúlyozza, ez csak a kereskedői ár, ami a többszörösére rúg, mire a fogyasztó asztalára kerül, elérheti a negyvenezer jüant (közel másfél millió forint).
Ennek következtében a minőségi bor egyéb luxuscikkekkel együtt a pekingi kormányzat által indított korrupcióellenes kampány célkeresztjébe került, ez pedig az exportra is kifejtette a hatását. Először a Reuters hírügynökség írt a piac visszaeséséről 2012-ben, amikor a kormány napirendjére vette a korrupció visszaszorításának ügyét. Akkor egy hongkongi borkereskedésre hivatkozva azt állította a hírügynökség, hogy még abban az évben huszonöt százalékot csökkent a fogyasztás.
– Bár a világon a kínai borpiac az egyetlen, amelyik drasztikus növekedést mutat, ez a tendencia a jövőben lassulni fog – véli Kárteszi Ágnes, a pekingi magyar nagykövetség mezőgazdasági szakdiplomatája. A korrupcióellenes kampány tapasztalatai szerint kevésbé érinti a borimportot. Viszont Peking tavaly hadat üzent az állami szférában uralkodó dőzsölésnek, így általában megtiltotta a bor fogyasztását és protokollcélú ajándékozását is.
A magyar boroknak tehát egyre nehezebb terepen kell helytállniuk, s Peking hamarosan újabb akadályt gördít az export útjába. A szakdiplomata elárulta: egy-két éve napirenden van a kínai élelmiszer-ipari törvény módosítása, s annyi már tudható, hogy ez a borimportra is hatással lesz. – Ha a jelenleg ismert formájában lép hatályba a tervezet, az katasztrofális lehet számunkra – tette hozzá.
Az új törvény ugyanis előírná, hogy nemcsak az exportáló borászatot, hanem annak minden beszállítóját is akkreditáltatni kell, ami a szakdiplomata tapasztalatai szerint akár évekig fennakadásokat okozhat a kereskedelemben. És ez még nem minden: külügyes forrásaink szerint szabályoznák, hogy a pincészetek csak a saját termelésű szőlőjükből készített bort árusíthassák. Az európai termelés azonban nem így működik, a borászok többsége több helyről vásárolja a szőlőt. Kárteszi Ágnes minderre úgy reagált, nem más ez, mint adminisztratív piacvédelem. Kína saját bortermelése fokozatosan kiépül, az állam pedig egyre erősebben avatkozik be, hogy a kellő piacot megszerezze borászainak.
Diplomáciai körökben úgy hírlik, az élelmiszer-ipari törvénymódosítás körül heves viták zajlanak a pekingi bürokrácia berkeiben, ezért várhatóan puhulni fog a kínai álláspont. Kárteszi Ágnes hozzátette, jelenleg is folynak az egyeztetések a kínai féllel, ezeken nyolc ország szövetségében a magyar nagykövetség is részt vesz.
A cikk folytatását a Magyar Nemzet pénteki számában olvashatják.
