Az ÉVOSZ az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az Európai Bizottság 2007-ig visszamenőleg vizsgálja a magyar útépítéseket. A szóban forgó útépítési, felújítási munkák európai uniós támogatást kaptak, a 2007–2013 közötti létesítmények megvalósulásának ellenőrzése Brüsszel kötelező feladata.
Az ÉVOSZ úgy tudja, hogy egy külföldi székhelyű útépítő cég az Európai Bizottsághoz (EB) fordult a magyar közbeszerzésekkel kapcsolatban, és a kiírás megfogalmazását kifogásolta, miszerint az ajánlattevőnek a megvalósítandó projekt közelében saját aszfaltkeverő üzemmel is rendelkeznie kell.
Hozzáteszik azt is: szakmai körökben teljesen egyértelmű elvárás az aszfaltkeverő üzem közelsége, miután a bedolgozandó aszfaltnak előírt hőmérsékletűnek kell lennie, amely a szállítás során sem veszítheti el a bedolgozhatóságát. Magyarországon kétszer annyi aszfaltkeverő kapacitás áll rendelkezésre – jó területi elosztásban –, mint amennyire a vizsgált létesítmények elkészítéséhez szükség volt – írták.
A szakmai szövetség közleményében leszögezte: az elmúlt hét évben mind az Európai Unió, mind pedig a magyar közbeszerzési előírásoknak megfelelő volt a hazai versenyeztetés és az ajánlatok kiválasztása. A nyertes ajánlattevőkkel megkötött szerződésekben vállalt kötelezettségeiket a cégek teljesítették. A létesítmények a vállalt minőségben és áron, határidőre elkészültek. A cégek a megrendelő magyar állam által elvárt – és az előkészített feltételeket tartalmazó – szerződéseket írtak alá, és ezeket maradéktalanul teljesítették.
Az ÉVOSZ állásfoglalásában rámutat: az uniós közbeszerzési irányelvek – és ehhez igazodva a hazai jogszabályok – csak az olyan feltételek megkövetelését tiltják, amelyek diszkriminatívak. Amelyik cégnek nincs keverőtelepe, az konzorciumba szerveződve tehet ajánlatot vagy mobil keverőtelepet létesíthet a projekt közelében.
A közleményben kiemelik: európai gyakorlat a cégek közös, konzorciális ajánlatadása, mivel nagy értékű eszközök szükségesek az infrastrukturális beruházásokhoz. Az ÉVOSZ véleménye szerint a Brüsszelben panaszt tevő cégnek szintén volt lehetősége az elvárt feltétel teljesítésére.
Az ÉVOSZ közleményében ismerteti azt is, hogy a magyar építési vállalkozók 2006 évhez képest az elmúlt 7 évben a piacuk 42 százalékát az elhúzódó recesszió eredményeként elveszítették. A 2006. évi 2300 milliárd forint országos termelési érték 2012-re 1600 milliárd forintra csökkent folyó áron. Mintegy 80 ezer foglalkoztatottól kellett megválni, és az ágazat jövedelmezősége árbevétel-arányosan 3-4 százalék közötti, az útépítő cégeknél sem haladja meg a 10-12 százalékot.