Beigazolódott, amit az MNO korábban vélelmezett, miszerint a 444.hu állításával szemben nem adót, hanem a bírságot szedné be a kormány az érintett cégektől, ha a brüsszeli bizottság elmarasztalja hazánkat az útépítések korábbi gyakorlata miatt. Csepreghy Nándor pénteken a közrádió 180 perc műsorában arról beszélt, hogy ha az Európai Bizottság azt állapítja meg, hogy Magyarország nem megfelelő gyakorlatot alkalmazott az útépítéseknél, akkor az ebből fakadó költségeket a kormány megosztaná az érintett cégekkel. A Miniszterelnökség államtitkára szerint a kivetett bírság összege 70-90 milliárd forint lehet.
Csepreghy egyebek között azt is jelezte: jelenleg a teljes, mintegy 600 milliárd forintnyi projektállomány, több száz közbeszerzés dokumentációjának tételes áttekintése zajlik, megvizsgálják, hogy az egyes közbeszerzéseknél milyen szabályt alkalmaztak a magyar ajánlatkérők. Az uniós korrekció összege nagyjából 70-90 milliárd forint lehet becsléseik szerint. Magyarország ezeket a forrásokat nem veszíti el, a keretösszegre új útépítéseket kell indítani, amelyeket 2015-ig kell befejezni – emelte ki.
A Miniszterelnökség helyettes államtitkára arra a kérdésre, hogy az útépítő cégeknek fizetniük kell vagy sem, azt felelte: a kormány a bizottsági indoklás szerint – amely megnevezi a szabálytalanságot elkövető szervezetet, így például a pályázat kiíróját vagy a kivitelezőt – fogja kialakítani az álláspontját, a vita még nincs lezárva.
Mint arról korábban beszámoltunk, ha ezt az összeget az érintett cégekkel fizetteti ki a kormány, akkor több ezer embert bocsáthatnak el, és beruházásokat kell majd félbehagyni, ami akár ezermilliárd forintnál is nagyobb többletterhet jelenthetne a költségvetésnek. Az elbocsátások révén csökkenhet az állam adóbevétele, az uniós beruházások leállása miatti közel 1200 milliárd forintos visszafizetési kötelezettség pedig megoldhatatlannak látszik a jelenlegi költségvetési körülmények között. A két folyamat együttesen jelentősen növelné a büdzsé hiányát, ami a túlzottdeficit-eljárás újraindításához vezetne; ennek életbelépése esetén komoly mennyiségű uniós pénztől eshet el Magyarország.
Mint ismert, a Brüsszel által vizsgált pályázatokat a magyar állam írta ki az elmúlt években, ebből következően határozta meg a pontos eljárási szabályokat is. Általános gyakorlat, hogy a kiíró viseli a felelősséget ezeknél a pályázatoknál. A korábbi nyilatkozatok alapján úgy tűnt, hogy a teljes felelősséget a cégekre hárítaná a kormány, azonban Csepreghy pénteki nyilatkozatában elismerte: „Amennyiben a bírság kivetése bekövetkezik, akkor a kormánynak azt kell mérlegelnie, hogy volt-e szabálytalanság akár a kiírói oldalon. Tehát azok az állami szereplők, amelyek kiírták ezeket a pályázatokat, megfelelő gondossággal jártak-e el, illetve azok a piaci szereplők, amelyek kivitelezték a munkálatokat, nem játszottak-e össze, kartellbe tömörülve.” Ha ez beigazolódik, akkor minden állami és piaci érdekeltnek ki kell vennie a részét a bírságból is – tette hozzá.
