Devizaperek: több ítéletet is szeptemberre halasztottak

A Raiffeisen Lízing, a Takarékbank, az EvoBank, az MKB-Euroleasing Autólízing, a Sopron Bank Burgenland Zrt., a Raiffeisen Bank és a Környe-Bokod Takarékszövetkezet is várhat még.

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) állam ellen indított devizahiteles-perében is szeptember 9-re halasztotta a döntést a Fővárosi Törvényszék.

A kedden megtartott tárgyaláson a felperes Takarékbank jogi képviselője tételesen kifejtette, mely termékeikre, mely időintervallumokra vonatkozóan érvényben lévő szerződéses kikötések tisztességességének megállapítását kérik a bíróságtól. Kiemelte: a jogszabályi környezet „gyökeresen megváltozott” 2004 és 2014 között.

Az alperes magyar állam szerint a Takarékbank által alkalmazott, a hiteldíj-módosításra vonatkozó egyes rendelkezések nem voltak világosak, a szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányát meghatározó kikötés pedig nem felelt meg a jogszabályokban foglaltaknak, emellett bizonyos rendelkezések nem voltak egyértelműek és érthetőek a fogyasztók számára.

A tárgyaláson a Takarékbank jogi képviselője a magyar állam ellenkérelmére reagálva felhívta a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank azon vizsgálatára, amelyben a jegybank megállapította, hogy a Takarékbank 2012. január 1. és 2014. április 25. között az egyoldalú díjmódosítások tekintetében semmilyen jogszabályt nem szegett meg.

A bank jogi képviselője szerint a magyar állam ellenkérelmében gyakorlatilag ugyanazokat az érveket hozta fel az általános szerződési feltételek (ászf) érvénytelenségére, holott a Takarékbank érintett 6 termékének összesen 44 különböző időállapotban érvényes szerződési feltételei voltak. Az ügyvéd szerint ezek alapján feltételezhető, hogy a magyar állam jogi képviselői egy „egyenkérelmet” nyújtottak be.

A Takarékbank jogi képviselője arra az alperesi felvetésre, hogy az oklista túl általános, hangsúlyozta: a banknak a külső változásokra nincs befolyása, és lehetnek olyan változások, amelyek bekövetkeztét sem a fogyasztó, sem más gazdasági szereplők nem láthatják előre; „ez a kapitalizmus” – fogalmazott. Az oklista tartalmazza, hogy a pénzintézet milyen okok esetén jogosult módosítani a kölcsönszerződésben rögzített hitelkamatot.

Arra az alperesi felvetésre, hogy a Takarékbank egyes szerződései esetén az oklista nem volt érthető a fogyasztó számára, mert idegen szavakat, jogi és pénzügyi szakkifejezéseket tartalmazott, a Takarékbank jogi képviselője azt mondta: ezek használata a fogyasztói kölcsönszerződésekben elkerülhetetlen.

A magyar állam jogi képviselője hangsúlyozta: a Takarékbank kérelmének elutasítását kérik a bíróságtól. Úgy vélte, téves a felperes jogi képviselőjének azon érvelése, hogy egyes szerződési feltételek esetén a jogszabályba ütközés hiányát keresi, mivel a magyar állam álláspontja szerint a jogszabályi környezet nem változott.

Az ügyvéd egyben visszautasította, hogy „egyen” ellenkérelmet terjesztettek volna elő. Hangsúlyozta: részletesen megvizsgálták a szerződéses rendelkezéseket valamennyi időállapotra vonatkozóan, és mindegyiknél azonosították, hogy miért nem felelnek meg a jogszabályi rendelkezéseknek.

Kitért arra is, hogy álláspontja szerint a Takarékbank jogi képviselője által említett MNB-vizsgálatnak „ebben a perben semmilyen relevanciája nincs”.

Szeptember 2-ára halasztotta az határozathirdetést az EvoBank Zrt. kontra magyar állam devizahiteles-perben a Fővárosi Törvényszék kedden.

A felperes pénzintézet kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a kérelemben megjelölt általános szerződési feltételek és azok kikötéseinek tisztességességét és érvényességét. A felperes pénzintézet alkotmánybírósági eljárás kezdeményezését is kérte.

Az alperes magyar állam jogi képviselője szerint a szerződés már nem tekinthető tisztességesnek, ha az általános szerződési feltételek kikötései a törvényben meghatározott egyetlen elvnek nem felelnek meg. Az alperes továbbá hivatkozott az alaptörvényre, ami szerint a Kúria valamennyi bíróságra érvényes jogegységi határozatot hozhat az ügyben.

A bíróság elutasította a felperesnek az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésére vonatkozó kérelmét. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

A felperes egyetért azzal, hogy amennyiben akár egy kritériumnak – többek között az egyértelmű megfogalmazás, felmondhatóság, szimmetria, átláthatóság – nem felelnek meg az általános szerződési feltételek, akkor a szerződés már tisztességtelennek minősül. Egyben kéri a bíróságot, hogy mindegyik kritérium szerint vizsgálja meg a feltételeket.

Az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt. perében szeptember 10-re halasztották az ítélethirdetést. Az MKB-Euroleasing érvelése szerint kikötéseik tételesen meghatározottak, átláthatóak és az átlagos fogyasztó számára is érthetőek. A cég kizárólag pénzügyi lízingszolgáltatást nyújt banki hitelből, forrásköltségeinek emelkedését más forrásból nem tudja kompenzálni, így érvényesítenie kell a lízingdíjakban is.

Az alperes magyar állam szerint az oklista csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz, s a felperes üzletszerűen a piacon tevékenykedő vállalatként hatni tud a refinanszírozási költségekre, így annak átháríthatósága nem megalapozott. Egy ember súlyosan, egy könnyebben megsérült, amikor személyautó és kisbusz ütközött a 10-es főúton

A Környe-Bokod Takarékszövetkezet és a Sopron Bank Burgenland Zrt. ügyében is szeptember 10. az új időpont.

Az MKB Euroleasing Autóhitel Zrt. ügyében is szeptember 10-re halasztották az ítélet kihirdetését, a társaság felperesként azt a törvényi vélelmet kívánja megdönteni, hogy az egyoldalúan módosítható szerződési feltételei tisztességtelenek.

A keddi tárgyalás során a cég jogi képviselője visszavonta azt a kérelmét, hogy a bíróság kezdeményezzen kontrollt az Alkotmánybíróságnál, illetve kezdeményezzen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságnál, a per alapját képező törvény ellen.

Szeptember 10-ére halasztotta az ítélet kihirdetését a Fővárosi Törvényszék a Raiffeisen Bank magyar állam ellen indított perében, egyúttal végzéssel elutasította a felperes bank azon indítványát, hogy az Alkotmánybírósághoz és az Európai Bírósághoz forduljanak a per tárgyában. A bíróság egyúttal végzéssel azt a banki kezdeményezést is elutasította, hogy egy vitás kérdés tisztázására szakértőket rendeljen ki a bíróság.

A hitelintézet a Kúria egyoldalú szerződési feltételek tisztességtelenségét tartalmazó állásfoglalása és a devizahiteles-törvény miatt indítványozta az alkotmánybírósági kontrollt, illetve az Európai Bíróság előzetes döntéshozatalát.

Kedden több bank és pénzintézet, köztük autóvásárlást finanszírozó lízingcégek devizahiteles-törvénnyel kapcsolatos keresetét tárgyalja a Fővárosi Törvényszék.

Szeptember 10-re halasztotta az Erste Bank Hungary kontra magyar állam devizahiteles perben az elsőfokú ítélet kihirdetését a Fővárosi Törvényszék a kedden megkezdődött perben. A bank a bírósági eljárás felfüggesztését és az Alkotmánybírósághoz (Ab), illetve az Európai Unió bíróságához való fordulást is indítványozta, ezt azonban a bíróság több másik banki devizahiteles perhez hasonlóan elutasította.

A bankok által indított devizahiteles perekben a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó kúriai jogegységi döntéssel kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény alapján arról kell döntenie a bíróságnak, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény számára egyoldalú szerződésmódosítást – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – lehetővé tevő általános szerződési feltételek.

Múlt hét pénteken kezdődtek meg a perek, amelyekben arról kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást – például kamat-, költség- vagy díjemelést – lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.

Az első ilyen perben a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét elutasította a bíróság, hétfőn a Milton Hitelezési Zrt. vesztett, a K&H és az MKB devizahiteles-perében pedig elhalasztotta az ítélethozatalt a törvényszék.

Az első tárgyalásokat hasonló perek sora követi. A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához a hétfőn lejárt határidőig összesen 79 hitelintézeti kereset érkezett az egyoldalú banki szerződésmódosítás tisztességtelenségét vélelmező törvénnyel kapcsolatban. Huszonnégy keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítottak, melyek közül hatot a pénzügyi intézmények újra benyújtottak.