Varga Mihály az MTI-nek azt mondta, hogy a devizahitelek kivezetése nélkül nincs gazdasági növekedés, ahhoz, hogy a magyar gazdaság tartós növekedési pályára kerüljön, banki hitelezésre van szükség, ehhez pedig a hitelintézeteknek is meg kell szabadulniuk a devizahitelek jelentette kockázattól.
Hangsúlyozta, hogy a devizahitelek forintosítására az elszámoltatás során megszerzett előnyök megtartása érdekében van szükség, a hitelesek azonban szabadon dönthetnek arról, megtartják-e jelenlegi hitelüket; az árfolyamot a Kúria jogegységi döntésének megfelelően kellett a kormánynak kialakítania. Megjegyezte, hogy az elszámoltatás nyomán az adósok terhei 25-30 százalékkal csökkennek. A forintosítás az euró, svájci frank és japán jenben nyilvántartott, jelzálogalapú hitelekre fog kiterjedni.
Azt is hangsúlyozta a miniszter, hogy a kormány szerint a devizahitelek megszüntetésével meglesz az esély arra, hogy jövőre már a banki hitelezés is beinduljon és a magyar vállalkozások beruházásait, fejlesztéseit támogassa.
A forintosítás részleteiről törvényjavaslatot nyújt be a kormány az Országgyűlésnek, amelyet a képviselők várhatóan a fair bankokról szóló javaslattal együtt a jövő héten tárgyalhatnak. A parlament tervezett heti munkájáról itt olvashat.
Az MTI által megkérdezett elemzők eltérően vélekedtek arról, hogy mennyire lehet sikeres a forintosítás. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint az ügyfelek, akik az elmúlt években már „megégették magukat”, örömmel fogják választani a forintosítást, hogy ezáltal csökkentsék devizakitettségüket. Hozzátette: emellett a devizahitelesek „ajándékcsomagot” is kapnak, mivel az egyoldalú szerződésmódosítások és a kamatemelések elszámolása következtében összességében 850 milliárd forinttal csökken a tőketartozásuk, továbbá a kamatok is mérséklődnek, és így 25-30 százalékkal alacsonyabbak lesznek a törlesztőrészletek.
Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház elemzője ugyanakkor szkeptikus volt a lépés sikerével és azzal kapcsolatban, hogy a piaci árfolyamon történő forintosítással véglegesen felszámolhatók a devizahitelek. Szerinte ugyanis az ügyfelek nem biztos, hogy vállalják a mostani és a hitelfelvételkori árfolyam különbségéből adódó veszteség realizálását.
(Az MNB honlapján található információ szerint november 7-én az euró árfolyama 308,97, a svájci franké 256,60, a japán jené pedig 2,163 forint volt.)
