Idén már ötödször negatív az infláció

A fogyasztói árak októberben átlagosan 0,4 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Elemzők szerint ugyanakkor nincs deflációs veszély.

Az Erste arra számít, hogy decemberben lesz először pozitív inflációs mutató (0,5 százalék), ami azonban jövőre a Magyar Nemzeti Bank céljáig is nőhet az adóemelések (alkoholos termék, élelmiszerek ellenőrzési adó, elektronikus útdíjemelés), továbbá az alacsony élelmiszerár-bázis, a kikerülő rezsicsökkentések és a forintgyengülés miatt.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője kiemelte: az inflációs helyzetben és a kilátásokban sem látszik nagyobb változás, még jó ideig alacsonyan maradhatnak a lényegi folyamatokat tükröző korrigált mutatók, hiszen infláció globálisan is alig mutatkozik. Hozzátette: a Magyar Nemzeti Bank inflációs céljáig 2015 második felére kapaszkodhat vissza a ráta. Ismerve az MNB álláspontját, további kamatcsökkentés nem valószínű, viszont a nagyon alacsony szint sokáig fennmaradhat – jegyezte meg.

A rezsicsökkentés nélkül 1 százalék körül lenne az infláció – vélekedett a szakértő. Azonban nem csak a rezsicsökkentés miatt mérséklődnek az árak, többek között az élelmiszerárak és az üzemanyagárak is csökkennek és jelentős az alacsony globális infláció hatása is – tette hozzá.

Emelkedtek az inflációs alapmutatók októberben, de azok szintje változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utal – közölte a Magyar Nemzeti Bank. Az MNB által vizsgált mindhárom inflációs alapmutató a fogyasztói árindex 0,1 százalékpontnyi növekedésénél nagyobb emelkedést mutatott. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,2 százalékponttal 1,4 százalékra, a keresletérzékeny termékek inflációja 0,3 százalékponttal 1,7 százalékra, míg a ritkán változó árú termékek inflációja 0,5 százalékponttal 2,1 százalékosra ugrott, ami csaknem két éve a legmagasabb szintje.

Az MNB elemzése szerint az iparcikkek árai alig változtak tavaly októberhez képest, egyaránt visszafogott volt mind a tartós, mind a nem tartós iparcikkek inflációja. A piaci szolgáltatások ára havi összevetésben 0,6 százalékkal nőtt, ami az elmúlt években mértnél magasabb áremelkedés, állapította meg az MNB. A szolgáltatások inflációjának alakulását érdemben emelte az úgynevezett máshová fel nem sorolt szolgáltatások áremelkedése, de ettől eltekintve a szolgáltatások széles körében változatlanul mérsékelt áremelkedés volt.

A KSH adatai szerint a nyugdíjas fogyasztóiár-index októberben 0,2 százalékos csökkenést mutat szeptemberhez, és 0,7 százalékot tavaly októberhez képest. 2014. szeptemberhez viszonyítva az élelmiszerekért átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, ezen belül csökkent a cukor (3,8 százalék), a liszt (2,5 százalék), a száraztészta (1,8 százalék) és a sertéshús (1,5 százalék) ára. Nőtt a tojás (1,9 százalék) és az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség és gyümölcs (0,9 százalék) ára.

A szezonváltás miatt a ruházkodási cikkek drágultak a legnagyobb mértékben, 1,7 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 0,4 százalékkal drágultak, ezen belül a borok ára 2,1 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek ára 0,2 százalékkal, a szolgáltatásoké 0,1 százalékkal nőtt egy hónap alatt.

Az átlagnál nagyobb mértékben, 2,3 százalékkal csökkent a háztartási energia ára, ezen belül az elektromos energiáért 5,5, a távfűtésért 2,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Az egyéb cikkek (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) körében szintén  0,8 százalékos árcsökkenés történt, ezen belül a járműüzemanyagokért 2,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint szeptemberben.

Éves összevetésben nem változott az élelmiszerek ára. A sajt 3,4, a tej 2,4 százalékkal drágult, míg a cukor 18, a liszt 10,5, az étolaj 9,9, a péksütemények pedig 3,4 százalékkal lettek olcsóbbak. A szeszes italok 1,8 százalékkal olcsóbbak, a dohányáruk 9,6 százalékkal drágábbak lettek tavaly októberhez képest.

A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb, 14,1 százalékos mértékben. A vezetékes gázért 16,9, az elektromos energiáért 16,2, a távfűtésért 13,6 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. októberhez viszonyítva. A szolgáltatások 1,7 százalékkal drágultak, a kulturális, oktatási és szabadidős szolgáltatások ára 2,5 százalékkal nőtt, a helyi tömegközlekedésé 6,8 százalékkal csökkent.

Az egyéb cikkekért 0,7 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,3 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,7, a tartós fogyasztási cikkeké 0,4 százalékkal mérséklődött.